Az európai cross-border commerce egyre nagyobb térhódításával párhuzamosan egyre több kutatás foglalkozik a témával. Nem csoda, hiszen a globális e-kereskedelem növekedése és a fogyasztói szokások változása jelentős hatással van a gazdaságra. Ezek a kutatások segítenek megérteni, hogy mi motiválja a fogyasztókat a külföldi vásárlásokra, milyen kihívásokkal szembesülnek a kereskedők. Jöjjenek a friss adatok!
Anglia – a cross-border commerce térhódítása
A finn Nosto idén áprilisban 2000 embert kérdezett meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, hogy megvizsgálja a cross-border commerce jelentőségét a fogyasztók körében. A kutatásból kiderült, hogy az elmúlt egy évben a megkérdezettek 52,5 százaléka vásárolt termékeket külföldi webáruházból. A fiatalabb generációkhoz tartozó válaszadók nagyobb valószínűséggel vásároltak a tengerentúlon. A 25-34 évesek 64%-a, a 16-24 évesek 61,4%-a, míg az 55 év felettieknek csak 37,2%-a mondta azt, hogy vásárolt határon túli eladótól.
A Nosto vizsgálta azt is, hogy milyen termékkörök kapcsán választottak külföldi rendelést. Nem nagy meglepetés, a divat kategória viszi a prímet, a sport, sportcikkek és hobbi kategóriába tartozó termékek lettek a második helyezettek, míg az elektronikai cikkek a rangsorban a harmadikak.
Természetesen az okokra is kitértek, a vezető érv a cross-border rendelések mellett az árképzés volt. A válaszadók több mint fele (53,4%) mondta azt, hogy az emelkedő hazai árak miatt néztek szét külföldön, ugyanakkor a 65,7%-uk gyanúsnak tartja az alacsony árszabást és azonnal minőségi aggodalmak társulnak hozzá.
A kutatás során vizsgálták azt is, hogy milyen aggályai vannak a cross-border commerce esetében a felhasználóknak és mi alapján ítélik a shopokat megbízhatónak. A leggyakoribb két indok, hogy a termékeket nehéz visszaküldeni (49,75%) és a termékminőség (46,8 százalék).
Ausztria drámai számokkal szembesült
Hasonló tematikájú kutatás zajlott a szomszédunkban is. A Handelsverbandes felkérésére a KMU Forschung Austria által végzett felmérésből kiderült, hogy az online költés egy év alatt 5%-kal nőtt, és elérte a 10,6 milliárd eurót Ausztriában. A legnépszerűbb termékkategóriák a szomszédunkban a ruházati cikkek (2,4 milliárd eurós forgalom), az elektronika (1,3 milliárd euró) és a bútorok (0,9 milliárd euró).
A 6 millió osztrák vásárló összesen körülbelül 12 ezer hazai webshopból vásárolhat, azaz vásárolhatna. A kutatásból azonban kiderült, hogy a rendelések 54%-a külföldi webshopokból történik. Ahogy a Nosto kutatásából, úgy a KMU Forschung adataiból is egyértelműen kiderül, a legfiatalabb osztrák fogyasztók vásárolnak sokat külföldi kereskedőknél az alacsonyabb árak miatt.
Az osztrák rendelések 54%-a külföldi webshopokból történik.
Rainer Will, a kereskedelmi szövetség ügyvezető igazgatója “drámai” átalakulásról beszél. “Már csaknem 6 milliárd euró áramlik a külföldi webáruházakba. Az osztrákok így mintegy 150 000 munkahelyet finanszíroznak külföldön, ami a szükséges jogi keretek és a nem megfelelő vámellenőrzés miatt is bekövetkezett.” Ezért a Handelsverband igazságosabb európai kereskedelemért fog kampányolni. “Nincs más választásunk, mint a tisztességes versenyfeltételekért és a 150 euróig terjedő áfa-mentesség eltörléséért dolgozni, legkésőbb 2026-ig.” – nyilatkozta Rainer Will.
A spanyolok hűek az Európai Unióhoz
A spanyol piacot a CNMC (Comisión Nacional de los Mercados y la Competencia) vizsgálta behatóan. Érdekesség, hogy az e-kereskedelembe a CNMC beleszámítja az utazási irodákat és utazásszervezőket is.
A spanyolországi e-kereskedelem tavaly több mint 84 milliárd eurót tett ki, ami 16,3%-os növekedést jelent 2022-hez képest. Az utazási irodák és utazásszervezők alkotják a legnagyobb szektort (8,5%), a ruházati cikkek 7,3%-os részesedéssel a második helyezettek (ez évente mintegy 6 milliárd eurós forgalmat jelent), míg a harmadik helyen a légi közlekedés áll (5,5%). Az online vásárlások számát tekintve a szerencsejátékok vezetnek. A tavalyi utolsó negyedévben 432 millió tranzakciót számláltak, ami több mint 15%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A spanyol online piac legnagyobb szereplője az Amazon 2022-ben 7,1 milliárd eurós bruttó éves bevételt könyvelhetett el.
A digitális tranzakciók értékének mindössze 40,1%-a maradt Spanyolországban, ami azt jelenti, hogy három hónap alatt 13,6 milliárd euró vándorolt külföldre.
A 2023-as utolsó negyedévben a digitális tranzakciók értékének mindössze 40,1%-a maradt Spanyolországban. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy három hónap alatt 13,6 milliárd euró vándorolt külföldre. A tranzakciók számát tekintve az eladások 34,1%-a Spanyolországba, 65,9%-a pedig külföldre irányult. Érdekes módon nem messzire, csak más uniós országokig, ugyanis a spanyol fogyasztók elsősorban (a vásárlások 94,4%-a) a más tagállamokból származó online áruházakat részesítik előnyben vásárlásaik során. A legnagyobb volumenű Spanyolországból külföldre irányuló üzletág a ruházat volt (10,9%).
A spanyol online tranzakciók határokon átnyúló részesedése egyre nő, 19%-nál járt 2023-ban. Eközben a spanyol online kereskedők is egyre több bevételt szereznek a külföldi vásárlóktól, de a volumenek nincsenek egyensúlyban: sokkal több euró áramlik ki az országból, mint fordítva.
De mi a helyzet Magyarországgal?
Bár Magyarországon jelenleg nem áll rendelkezésre friss kutatás a határokon átnyúló kereskedelemről, valószínűsíthető, hogy az európai cross-border commerce trendekhez hasonlóak. Az ottani kutatások eredményei alapján a magyar fogyasztók is egyre inkább keresik a külföldi webáruházak által kínált alacsonyabb árakat, különösen a fiatalabb generációk körében. Ennek megfelelően fontos, hogy figyelemmel kísérjük az Európában tapasztalható változásokat és intézkedéseket, hiszen ezek hatással lehetnek a hazai e-kereskedelmi piacra is.
A kutatási adatok reményt adnak, hogy a magyar kereskedők számára nem lehetetlen elérni más uniós országok piacát.
Ugyanakkor ezek a kutatási adatok reményt is adnak a magyar kereskedőknek, akik exportban gondolkodnak. Az adatok ugyanis azt mutatják, hogy a külföldi országokból történő vásárlások növekednek. Spanyolországban például a külföldre irányuló vásárlások 94,4%-a az Unióba érkezik – ahogy ezt korábban is említettük. Ez arra utal, hogy a magyar kereskedők számára nem lehetetlen elérni más uniós országok piacát. A magyar vállalkozások kihasználhatják az Európai Uniós egységes piac előnyeit, bővítve ügyfélkörüket és növelve bevételeiket, miközben alkalmazkodnak a helyi fogyasztói igényekhez és piaci körülményekhez.
Az európai cross-border commerce szabályozások
Ha egy terméket az Európai Unión kívülről importálunk, például egy amerikai vagy kínai eladótól történő online tranzakcióval, akkor vámot kell fizetnünk. Jelenleg azonban a 150 euró alatti megrendelések mentesülnek e kötelezettség alól. A gyakorlatban ezt sok kereskedő kihasználja, többek között az olyan óriások, mint az AliExpress vagy a Temu. Árazási stratégiájuknak köszönhetően nem kell importvámot fizetniük, ennek eredményeképpen pedig a több millió csomag eltömíti az európai légi fuvarozási piacot.
Éppen ezért már régóta nyomás volt az Európai Unión, hogy lépjen ez ügyben. Erre utalt Rainer Will, az osztrák kereskedelmi szövetség ügyvezető igazgatója is a legújabb kutatás kapcsán. Igaz, a Handelsverbandes képviselője 2026-os dátumot szorgalmaz, míg az Európai Parlament jelenlegi tervei szerint 2028 márciusáig törli el a 150 eurós küszöböt.
A 150 eurós küszöb eltörlése azt jelentené, hogy minden importált árunak az Európai Unió egyablakos import ügyintézésén (IOSS – ‘import one-stop shop’) kellene áthaladnia. Ez alacsonyabb megfelelési költségeket eredményezne, illetve az EU-n belüli vállalkozások adminisztratív terhei is csökkennének. Összességében megkönnyítené az Európai Unióban működő online áruházak számára, hogy importált árukat értékesítsenek az Unión belül.
Összegzés
Az európai cross-border commerce növekedése egyre jelentősebbé válik, mivel a fogyasztók alacsonyabb árakat és szélesebb termékválasztékot keresnek. Az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Ausztriában és Spanyolországban végzett kutatások egyaránt azt mutatják, hogy a fiatalabb generációk különösen nyitottak a külföldi vásárlásokra.
Az adatok azt mutatják, nem kérdés, muszáj kilépni a nemzetközi piacokra, ahhoz, hogy a vállalkozások túléljék a külföldről érkező nyomást. Az Európai Unió intézkedései ugyan megpróbálják segíteni a kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb határokon átnyúló kereskedelmet, a kérdés az, hogy időben lépnek-e.
További cikkek a témában:
Nemzetközi terjeszkedés? Nem lehetetlen! >>
Online nemzetközi terjeszkedés – Mit gondolj át, mielőtt piacra lépsz? >>
A nemzetközi kereskedelem kihívásai: fejlesztés és logisztika >>
