Munka- és tűzvédelmi oktatási tematika

 

1. SZABÁLYOZÁS

Munkavédelem: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről → 5/1993. MüM rendelet a végrehajtásról, 3/2002 SZCSM-EÜM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről, 33/1998 NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről, 50/1999. EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

Tűzvédelem: 1996. évi XXXI. törvény, 54/2014. BM rendelet ( OTSZ ), 30/1996. BM rendelet

Alaptörvény → törvények → végrehajtási rendeletek → szakminiszteri rendeletek → műszaki irányelvek, szabványok → spec. belső szabályzatok

 

2. A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

Kötelességek:

• csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát
• rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt a rendeltetésnek megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni
• munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot viselni
• munkaterületen a rendet, a fegyelmet és a tisztaságot megtartani
• munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani (előzetes és ismétlődő munkavédelmi oktatás, betanítás során) és azokat a munkavégzés során alkalmazni
• részére előírt orvosi, meghatározott körben pályaalkalmassági vizsgálatokon részt venni
• veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárható módon megszüntetni vagy erre intézkedést kérni a felettesétől
• balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni

A munkavállaló a biztonsági berendezéseket önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem alakíthatja át.

Jogok:

• megkövetelje a munkáltatótól az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit
• a munkavégzéshez a szükséges ismereteket, információt, betanulási lehetőséget kapja meg
• megkövetelni a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket
• felléphet az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés körülményeinek megvalósítása érdekében, ezért hátrányt nem szenvedhet

A munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, továbbá kötelessége megtagadni az olyan munkáltatói utasítás végrehajtását, amellyel másokat veszélyeztetne súlyosan.

 

3.MUNKAVÁLLALÓ ALKALMAZÁSÁNAK SZEMÉLYI FELTÉTELEI

• egészségügyi megfelelőség ( élettani adottságok )
• szakmai képesítés, amennyiben a munkakör megkívánja
• munkaköri alkalmasság, foglalkozás-egészségügyi vizsgálat

előzetes → foglalkoztatás megkezdése, munkakör változás előtt

időszakos → jogszabály írja elő a gyakoriságát

soron kívüli → 30 napot meghaladó keresőképtelenség, 6 hónapot meghaladóan szüneteltetett munkavégzés nem egészségi ok miatt

záró → pld. veszélyes anyagokkal történő munkavégzés

Képernyős munkakörben foglalkoztatottak: előzetes és 2 évente, vagy panasz esetén gyakoribb szemészeti vizsgálat is szükséges.

Előzetes, időszakos, záró vizsgálat → munkáltató kezdeményezi

Soron kívüli vizsgálat → munkáltató, munkavállaló, foglalkozás-egészségügyi orvos, háziorvos, munkavédelmi hatóság kezdeményezheti

• munka- és tűzvédelmi oktatás

előzetes → foglalkoztatás megkezdése előtt

ismétlődő → meghatározott rendszerességgel

soron kívüli → káresemény, technológia változása

 

4. MUNKABALESET, ÜZEMI BALESET

Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal

összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mérté-kétől függetlenül, beleértve a távmunkavégzést is.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás, kötelező csapatépítő tréning, stb. igénybevétele során éri.

Úti/ üzemi az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri.

KIVÉTEL: RENDBONTÁS, SZÁNDÉKOSSÁG, VEREKEDÉS, ALKOHOL, DROG ÁLTAL BEFOLYÁSOLTSÁG!

A sérült – ha erre nem képes, akkor a balesetet észlelő munkatárs – köteles az általa észlelt balesetet, rosszullétet, sérülést a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni, egyben tájékoztatni őt a még fennálló veszélyeztetésről.

Súlyos munkabaleset:

• hüvelykujj vagy két másik ujj nagyobb részének elvesztése, csonkolása
• érzékelőképesség elvesztése
• önálló életvezetési képesség elvesztése
• magzat elvesztése
• reprodukciós képesség elvesztése
• halálos baleset
• amit az orvos annak minősít
• tömeges baleset ( 2 vagy több sérült )

Munkáltató feladatai:

• a bejelentett illetve tudomására jutott balesetről állást foglalni: az munkabaleset-e vagy sem
• ki kell vizsgálnia és a munkabaleset bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba venni
• súlyos munkabaleset esetén haladéktalanul be kell jelentenie a Munkavédelmi Hatóságnak
• 3 napot meghaladó munkakiesés esetén következő hónap 8.-ig be kell jelentenie a Munkavédelmi Hatóságnak
• foglalkozás-egészségügyi szolgálatot értesíteni
• halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell
• amennyiben nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni ( területileg illetékes munkavédelmi felügyelet ) a sérültet
• térítenie a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, SZÁMLÁVAL IGAZOLT dologi kárát, a sérelemmel kapcsolatos indokolt költségeit ( gyógyszerköltség, üzemanyagköltség, stb. ), továbbá meg kell térítenie azt a nem vagyoni kárt is, amely azzal összefüggésben merül fel, hogy a munkavállaló társadalmi életben való részvétele vagy egyébként élete tartósan vagy súlyosan megnehezül, KIVÉVE ha a kárt a munkáltató működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta vagy munkáltató vétkes magatartása idézte elő

A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.

 

5. KÉPERNYŐ ELŐTTI MUNKAVÉGZÉS

Képernyős munkakör olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figye-lésével végzett munkát is.

A folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces szünetekkel kell megszakítani a szem regenerálódása érdekében (egyéb nem képernyő előtti tevékenységet kell végezni, a munkavállaló egyéb feladatra beosztható), mely nem összevonható, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát nem haladhatja meg.

Képernyős munkakör esetén – a munkáltató kezdeményezésére – munkába állás előtt, utána kétévenként, illetve ha látási panasz jelentkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe a munkavállaló köteles szakorvos által végzett szem- és látásvizsgálaton részt venni.

Ha szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, a munkáltató a munkavállalót el kell, hogy lássa a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. KIVÉTEL ez alól az életvitelhez használt látásjavító eszköz, valamint a dioptria nélküli, szűrőréteggel ellátott szemüveg.

 

6. TÁVMUNKAHELLYEL KAPCSOLATOS RÉSZLETES MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK

A munkahely csak huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségben alakítható ki.

Nem hozható létre távmunkahely pinceszinten, garázsban, de megvalósítható alagsori szinten, amennyiben ott a huzamos tartózkodáshoz szükséges komfortfeltételek biztosítottak.

Követelmények:

• Belmagasság: minimálisan 2,5 m
• Alapterület: minimálisan 6,0 m2
• Léghőmérséklet: huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben legalább 20 °C.
• Megvilágítás: Természetes/mesterséges. Legyen mennyezeti lámpa. Szükség szerint a megvilágítás kiegészíthető asztali lámpa alkalmazásával. A megvilágítás értéke 500 lx.
• Szellőzés: Nyitható ablak, vagy szellőztető ventilátor alkalmazásával.
• Irodai munkahelyeken a zaj mértéke maximum 60 dB
• A helyiség padozata botlás és csúszásmentes legyen.
• Az elektromos és hosszabbító kábelek ne legyenek összetekeredve és úgy kell elhelyezni azokat, hogy ne okozzanak botlásveszélyt, illetve ne sérülhessenek meg.
• A munkavállaló 3 féleképpen biztosíthatja az otthoni munkaállomáshoz használt villamos hálózat áramütés elleni védelmét:
• villamos biztonsági felülvizsgálat
• villamos elosztó dobozban egy maximum 32 amperes 30 mA hibaáramú áramvédő kapcsoló
• dugaszoló aljzatban elhelyezhető 30 mA hibaáramú áramvédő kapcsoló

 

Munkaeszközök kialakítása:

A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a könnyű, szabad mozgást és a kényelmes testhelyzetet. A széknek támasztania kell a gerincet, felülete olyan legyen, hogy a munkavállaló ne csúszhasson le róla. Amennyiben az ergonómiailag kedvező testtartás nem vehető fel, ajánlott lábtámaszt alkalmazni.

A munkaasztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését.

A monitort úgy kell elhelyezni, hogy felső széle szemmagasságban vagy kicsivel alatta helyezkedjen el. Akkor kényelmes a fejtartás, ha a tekintet a vízszintestől 35°-kal lefelé irányul, így a képernyő felületével megközelítően derékszöget zár be.

A billentyűzet legyen dönthető és a monitortól különálló annak érdekében, hogy a használó kényelmes testtartást vehessen fel, karja és keze ne fáradjon el. A billentyűzet mindig a használó előtt, középen legyen, az asztallap szélétől olyan távolságra, hogy a kezeket és a csuklót meg lehessen támasztani.

A laptopok vagy notebookok sajátos konstrukciójuk miatt külön billentyűzettel javasoltak folyamatos, illetve tartós munkára, mivel használatuk kedvezőbb, egymástól független elhelyezést is lehetővé tesz, a kéz, a csukló alátámasztása jobban biztosítható.

A munkavégzéshez kizárólag olyan munkaeszközök alkalmazhatók, amelyek gyárilag biztonságos kialakításúak. A számítástechnikai eszközök kialakításukból adódóan biztosítják az áramütés elleni védelmet, sérülésmentes állapotukról azonban rendszeresen meg kell győződni.

 

7. VILLAMOS ENERGIA VESZÉLYEI

Minden olyan berendezést, amelyen a feszültségmentesítést nem hajtották végre, feszültség alatt állónak kell tekinteni!

Elektromos berendezés takarítását csak feszültségmentesítés után szabad elvégezni.

Személyi sérülések, balesetek  egészségkárosodás

• áramütés
• a villamos ív által okozott balesetek (égés)
• a levegő – mint szigetelő anyag – átütése által okozott balesetek
• a villámcsapás által okozott balesetek

Tűz- és robbanásveszély

• a villamos ív és szikra gyújtó hatása
• a villamos áram hőhatása

 

8. VESZÉLYES ANYAGOK HASZNÁLATA

Veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a keverék, amely a CLP szerinti osztályozás során a veszélyességi osztályok és/vagy kategóriák bármelyikébe besorolható.

Amennyiben a Társaságnál veszélyes anyag kerül felhasználásra, úgy a Társaságnak rendelkeznie kell a gyártó/forgalmazó által biztosított, adott veszélyes anyagra vonatkozó biztonsági adatlappal.

A biztonsági adatlapok munkavállalókra vonatkozó tartalmát a felhasználást/tárolást végzőkkel ismertetni kell.

Biztonsági adatlapok – munkavállalókat érintő – fontosabb tartalmi elemei:

• kémiai összetétel, reakciókészség
• veszélyek azonosítása
• figyelmeztető és óvintézkedésekre vonatkozó mondatok
• elsősegélynyújtási ismeretek
• egyéni védőeszközök alkalmazására vonatkozó előírások
• tűzoltási szabályok, ismeretek
• ártalmatlanítás, hulladékkezelés szabályai
• felhasználás, tárolás szabályai

A veszélyes anyagokkal történő érintkezés során bekövetkezett balesetek, egészségkárosodások esetén az adott veszélyes anyag biztonsági adatlapjában szereplő utasításokat kell követni (belégzés, lenyelés, bőrre- vagy szembejutás). Amennyiben a sérültet orvoshoz kell vinni, úgy célszerű az ellátás felgyorsítása érdekében a biztonsági adatlapot az ellátó személy részére átadni!

 

9. MUNKAHELYI ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Minden munkahelyen a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől, illetve az ott dolgozók számától függően jól látható, könnyen és gyorsan elérhető, szennyeződéstől védett helyen készenlétben tartott elsősegélynyújtó felszerelést vagy mentődobozt és a munkavállalók közül kiképzett, elsősegélynyújtásra kijelölt személy jelenlétét kell biztosítani.

Gondoskodni kell az elhasznált, lejárt, használhatatlan eszközök pótlásáról.

A sürgősségi telefonszámokat és az elsősegély felszerelés tárolásának helyét, valamint az elsősegélynyújtók nevét, elérhetőségét jól látható helyen fel kell tűntetni.

 

10. COVID ELLENI VÉDEKEZÉS MÓDJAI

A COVID-19 világjárványt és megbetegedést a SARS CoV2 vírus okozza. Az emberről-emberre terje-dés jellemzően cseppfertőzéssel és fertőzött váladékokkal, direkt ( köhögés, tüsszentés, stb. )és indirekt ( felületeken megtapadt kórokozók ) kontaktussal történhet. Lappangási ideje 1-14 nap, a vírus ez idő alatt is képes fertőzni. Legismertebb tünetei: láz, fáradékonyság, száraz köhögés, lég-szomj, izomfájdalom.

A betegség megelőzésének céljából betartandó:

• kizárólag egészséges munkavállaló veheti fel a munkát
• tünet észlelése estén haladéktalanul értesítse háziorvosát, munkahelyi vezetőjét
• 2 méter távolság tartása személyek között
• fizikai kontaktus minimalizálása ( kerülni kell a kézfogást, ölelkezést, stb. )
• fokozott kézhigiénia, gyakori szappanos kézmosás ( legalább 20 másodperc )
• legalább 70 % alkoholtartalmú kézfertőtlenítő oldat használata külsőleg
• köhögés, tüsszentés kapcsán papírzsebkendő használata, majd kidobása a hulladékgyűjtőbe
• gyakori szellőztetés a zárt munkaterületeken
• szükség szerint orrot és szájat eltakaró maszk viselése
• frekventált felületek gyakori, felületfertőtlenítővel történő tisztítása
• közös munkaeszköz ( toll, billentyűzet, telefon, stb. ) használata kerülendő

 

11. TŰZVÉDELEMMEL KACSOLATOS SZABÁLYOK, FELADATOK

Klasszikus értelemben a tűz keletkezésének feltételei:

• éghető anyag
• gyulladási hőmérséklet
• oxigén

Mind a három feltételnek időben, térben együtt kell lenni ahhoz, hogy tűz keletkezzen. Az égés megszűnik, ha az égés egyik tényezőjét elvonjuk.

Ezeken a feltételeken alapulnak a un. tűzoltási módok:

• éghető anyag eltávolítása,
• égést tápláló oxigén eltávolítása (CO2 vagy N gázzal elárasztani, vagy habbal kell letakarni)
• oltás a hűtés elve alapján

Tűz esetén minden munkavállaló köteles a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak szerint eljárni, melyet a munkáltatónak elkészültét követően 30 napon belül ismertetni kell a munkavállalókkal.

A tűzoltás állampolgári kötelesség, megtagadása szabálysértés, bűnvádi eljárást von maga után.

Menekülési útvonalakat, kijáratokat leszűkíteni, azokon bármit tárolni (virág, asztal, szék stb.), tűzcsapokat, áramtalanítási pontokat, főcsapokat, tűzoltókészülékeket eltorlaszolni  még átmenetileg is tilos!

A létesítményben keletkezett tűz esetén azonnal meg kell kezdeni a tűz oltását, terjedésének megakadályozását és vele párhuzamosan a tűzesetet haladéktalanul jelezni kell az alábbiak szerint:

Tűzjelzés

Hangos „TŰZ VAN” kiáltással (tűzilárma) az épületben tartózkodók figyelmének felhívására. A felhívás határozott és figyelemfelkeltő legyen, ügyelve arra, hogy ne alakuljon ki pánikhangulat.

Telefonon az Hivatásos Tűzoltóság felé a 105-ös telefonszámon

Amennyiben a tűzeset során személyi sérülés történt vagy bűncselekményre utaló körülmény észlelhető a mentőket a 104, a rendőrséget a 107 telefonszámokon értesíteni kell.

Tűzjelzést lehet adni, továbbá a 112-es egységes segélyhívószámon, ahol a diszpécseren keresztül egyszerre hívható a tűzoltóság, mentők és a rendőrség.

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell:

• a tűzeset pontos helyét, címét
• mi ég, mi van veszélyeztetve
• emberélet van-e veszélyben
• a jelző nevét, a jelzésre használt távbeszélő számát
• továbbterjedés vszélyét

A Hivatásos Tűzoltóságnak a tüzet a kialakult körülményektől függően a Társaság bármely dolgozója jelezheti.

Menekülés, életmentés

A veszélyeztetett területről történő menekülést elősegítő tanácsok:

• Meggondoltan cselekedjünk, kerüljük a pánikot.
• Hívjuk fel a munkatársak figyelmét a veszélyre.
• Menekülésre a természetes kijáratokat / folyosó, lépcsőház, kijárati ajtó / használjuk.
• A lehető legrövidebb úton hagyjuk el a veszélyeztetett területet, és menjünk a gyülekezési helyre.
• Ha a veszélyhelyzet indokolja, a testünket szorosan burkoljuk be vizes ruhákkal, a füstmérgezés ellen orr, száj elé nedves kendőt kössünk.
• A forró füstgázok a levegőnél könnyebbek, így felülről rétegeződve telítik a helyiséget, ezért lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget.
• A gyülekezési helyről az oltás vezető engedélyéig ne távozzunk.
• A területen tartózkodó, helyismerettel nem rendelkező látogatókat segíteni kell a menekülésben.
• Tűz esetén tilos a felvonók használata.

Az életveszélybe került személyek mentését – mint első és legfontosabb feladatot – akár anyagi kár okozásával is el kell végezni.

A veszélyeztetett személy mentését – annak akarata ellenére is – végre kell hajtani.

Tűzoltás

A tűzoltásban résztvevőket határozott, pontos, félreérthetetlen utasításokkal kell irányítani.

A tűzoltási módok közül azokat kell alkalmazni, amelyekkel a tűzoltás emberéletet, testi épséget nem veszélyeztet és a legrövidebb idő alatt a legkisebb kárral, a legkevesebb erővel, eszközzel, a leggazdaságosabban végezhető el.

A készülékek üzembe helyezéséhez (ami minden készüléken fel van tüntetve) először a biztosító elemet kell eltávolítani, majd a készülék tömlőjét, vagy szórófejét, a tűzre kell irányítani. A működtető kart meg kell nyomni, minek hatására az oltóanyag kiáramlik.

A tűz helyszínén, közvetlen környezetében a beavatkozók és az ott tartózkodók testi épségének megóvása érdekében gondoskodni kell az elektromos vezetékek, szerelvények, készülékek, berendezések, helyiségek elektromos leválasztásáról, illetve feszültségmentesítéséről. Szükség esetén felügyelő személy biztosítása az illetéktelen visszakapcsolás megakadályozására.

A villamos berendezések tüzeit a feszültségmentesítés egyértelmű végrehajtását követően az általános szabályok szerint kell oltani. A végrehajtás tényét a tűzoltásban résztvevők tudomására kell hozni, véletlen feszültség alá helyezés megakadályozása érdekében pedig gondoskodni kell a kapcsolók őrzéséről. A feszültségmentesítésnél azonban ügyelni kell arra, hogy az abból eredő világítás megszűnése ne akadályozza a tűzoltás és a menekülés sikerességét.

Dohányzásra vonatkozó szabályok

A Társaság területén – a kijelölt dohányzóhelyek kivételével – mindenütt tilos a dohányzás! Zárt térben tilos a dohányzás, e-cigaretta sem használható!

A dohányzásra kijelölt helyekre vonatkozó előírások:

• 5 nyelvű feliratot tartalmazó táblával kell jelölni
• a dohányzóhelyet égő dohányneművel elhagyni nem szabad
• gyufát, cigarettavéget csak hamutartóba (ami nem éghető anyagból készült) szabad eldobni
• a dohányzásra kijelölt hely 6 méteres környezetében éghető anyagot tárolni tilos
• dohányzóhelyet kijelölni bejárattól számított 5 m-es távolságon belül nem lehet.
• kijelölt dohányzóhely kialakítási helyéről a dolgozókat tájékoztatni kell

 

A tematikát összeállította:

Hopják Gabriella

munkavédelmi technikus ( törzslap sz.: 171858/05/2019 )

tűzvédelmi előadó ( törzslap sz.: 230273/28/2021 )