Mi foglalkoztatja most az e-kereskedőket? – Aktuális piaci kérdések és megoldásaik
Mi foglalkoztatja most az e-kereskedőket? – Aktuális piaci kérdések és megoldásaik
Aktuális

Mi foglalkoztatja most az e-kereskedőket? – Aktuális piaci kérdések és megoldásaik

Olvasási idő: 19 perc

Június végén rendeztük meg a második hazai Ecommerce Meetupot, ahol a téma a Szintlépés a nagyvállalati e-kereskedelemben volt. A rendezvény résztvevői lubickoltak a témákban, így számos kérdést hagytunk nyitva.

Sok kérdés érkezett, a válaszok sem rövidek, de azt gondoljuk, hogy éppen ezért tartalmas és hasznosak a megfejtések e-kereskedelemben jártas kollégák számára is. Íme!

Tartalom

Informatikai, technikai kérdések

Hogyan oldható meg a webshopmotor váltás, miközben a csapat állandó kapacitás- és időhiánnyal küzd? A külső fejlesztők nyilván teszik a dolgukat, sok adatot migrálni is lehet, de az új motor nyilván rengeteg új paraméterezéssel, egyéb beállítással is jár.

Ocskay László: Nagy kihívás mind webshop üzemeltetőként, mind fejlesztőcégként a váltás, erről Dobozi Balázs is mesélt már egy korábbi interjúnkban, igaz, az Alindánál nem platformváltás volt, hanem Magento 1-ről 2-re upgradelés, de ez is egy hasonlóan nagy volumenű projekt. A legfontosabb az előkészítés, az alapos tervezés a zökkenőmentes váltáshoz.

Az üzemeltetői részről egyrészt el kell fogadni, hogy csökkentett óraszámban tudjuk csak kiszolgálni a jelenlegi shopot. Mellette elkezdjük az új shop felhúzását, melyben több terület is részt vesz, hogy minél több terhet vegyünk le az ügyfélről és a fejlesztőkről. Egy idő után azonban fejlesztési stopot kell bevezetni a régi site-on, hogy új funkciók már ne készüljenek, és a supportot is minimalizálni kell amennyire lehet, különben sosem fog összeérni a két platform, ha a régi oldal fejlesztése is mindig megy előre.

Az admin beállításoknál külön csapat támogatja az ügyfelet, új funkciók esetén felkészítik, oktatják őket. A funkcionalitást tesztelők ellenőrzik, hogy minél hibamentesebb legyen a végeredmény. Ha teljes platform váltásról van szó, akkor becsatlakoznak business analyst kollégák is, hogy hatékonyabban, fennakadások nélkül emeljük át a termékekhez, vásárlókhoz, rendelésekhez tartozó adatokat. 

Mi az a funkció vagy tool, amit a legjobban keresnek egy e-commerce platformban, ami alapján aztán szívesen el is köteleződnek majd?

Ocskay László: Azt tapasztaltuk, hogy ez projektekként is eltérő lehet iparág, termékkínálat, cég nagyság függvényében. Korábban már összegyűjtöttünk egy hosszabb kérdéssort, hogy mit érdemes átgondolni webáruház fejlesztés előtt.

Van, akinek az a legfontosabb, hogy egy komplex, jól szűrhető és kereshető termékkatalógusa legyen a termékattribútumoknak köszönhetően, míg mások több országban szeretnének jelen lenni és azt egy admin felületről kiszolgálni. Nagyobb vállalatoknál egyértelműen kiemelt szerepet kapnak az automatizációs lehetőségek. A külső CRM, ERP, logisztikai szoftverekkel való összekötés lehetőségei.

Másoknál a webáruházhoz kapcsolható marketing funkciók és szoftverek vannak a fókuszban. Hogy mely marketing funkciókat hordozza magában már elve a rendszer (intelligens termékajánlások, kuponok, akciók, vevőcsoportok kezelése), illetve milyen további külső marketing megoldásokat társíthatunk hozzá (például hírlevél kiküldés).

Általánosságban azt érdemes megnézni, hogy mennyire elterjedt a választani kívánt platform, mennyi információ, fejlesztői dokumentáció, illetve fejlesztő érhető el hozzá helyben, esetleg ha van, mit tartalmaz a roadmap. Jövőbe tekintve jó, ha tud headless üzemelni, moduláris vagy microservice a platform.

Webáruházat bérelni érdemes vagy sajátot csinálni?

Ocskay László: Nehéz erre egyértelmű választ adni, olyan sok tényező befolyásolhatja a döntésünket. A kisebb, induló online szereplőknek elsősorban a bérelhető megoldást ajánljuk. A bérelhető webshopok mellett szól a gyors piacralépés lehetősége, az IT support, amit fixen kapunk hozzá, ugyanakkor ez egy kötött keretekkel rendelkező rendszer, melytől nem nagyon lehet eltérni. A több éves e-kereskedelmi online jelenlét után, pont az egyedi igények miatt, a személyre szabhatóság miatt vágnak bele sokan az egyedi fejlesztésekbe, ahol a tetszésük szerint lehet alakítani a webshop kinézetét és funkcionalitását. Tény, hogy ez egy költségesebb és hosszadalmasabb folyamat, de mérföldkövekre bontva step by step megléphető a saját shop fejlesztése. 

A két opció mellett azonban még van más megoldás is, ha egy nyílt forráskódú rendszer mellett tesszük le a voksunkat. Hatalmas előny, ha széles körben elterjedt, komoly fejlesztői támogatottságnak örvendő keretrendszerre építjük a projektünket, úgy hogy a későbbi továbbvitele nincsen az azt szállító fejlesztőcéghez kötve, azaz a Magento esetében például az ügyfél valóban tulajdonosa az elkészülő webáruháznak.

UX és e-commerce fontossága, ügyféledukáció

Ocskay László: Kiemelt jelentősége van a tervezésnek, ha egy jól funkcionáló, jó konverziós eredményeket hozó webshopot szeretnénk. Nálunk az ügyféllel és a UX designerekkel közösen tartott webshopok váltak be a legjobban, ahol aktívan bevonjuk az ügyfelet is a tervezés folyamatába. Az első beszélgetések, interjúk után a tervezés előrehaladtával egyre jobban kikristályosodik az ügyfeleknek is, hogy miért is van szükség a UX tervezésre. Nem mellesleg megismerik menet közben a munkamódszerünket is, átlátják a működésünket, így a későbbiekben, a fejlesztési fázisban már sokkal könnyebb dolgunk van.

Hogy találnak jó programozót?

Ocskay László: Ez egy nagyon jó kérdés. 🙂 Elsősorban a kollégák megtartásán van a hangsúly, mivel mi is azt látjuk, hogy nagyon nehéz megfelelő tapasztalattal rendelkező fejlesztőket találni. A pandémia egyik pozitív hozadéka, a tartós home office, így ma már az ország bármely részéről fel lehet venni kollégákat, ez talán egy kicsit több mozgásteret ad most a fejlesztő cégeknek, de tény, hogy így is nehéz a helyzetünk.

Integráció

Hogyan és milyen területeken lehet hatékonyan automatizálni az online és az offline kereskedelem tömeges és ismétlődő munkafolyamatait?

Ocskay László: Az integrációs csapatvezető kollégánk kedvenc mondatát idéznénk: “Mit lehet egy webáruházban automatizálni? Röviden és tömören: mindent.”
Ahány webáruház annyiféle igény mentén indítjuk el az integrációs projektjeinket. Alapvető igény szokott lenni a termékekhez kapcsolódó információk automatikus frissítése, legyen szó a készletről, az árakról, akciós árakról, stb. A rendelések továbbküldése a számlázó és a logisztikai rendszerek felé szintén általános kérés, így a rendelések automatikusan átkerülnek a partnereink szoftvereibe, az adminisztrációs kollégáknak nincs a továbbításukkal feladatuk. Ezek általában a kiindulási igények, melyeket aztán tovább bonyolíthatunk ha például többféle logisztikai partner felé kell a rendelések adatait szétküldeni, ha az online készlethez offline, azaz bolti készlet is társul. Ma már az is megvalósítható, hogy bizonyos készletszint alatt a webshophoz kapcsolt automatizáció azonnal utánrendeli a terméket a beszállító partnereinktől. 

Mi az első lépés az automatizáció útján?

Ocskay László: Érdemes átgondolni a működési folyamatainkat, hogy melyek azok a repetitív munkamozzanatok, melyek időtrablóak, nagy a hibalehetőség bennük, a legnagyobb pain pointjai a vásárlóinkank és azokkal kezdeni az automatizációt. Ilyenek lehetnek: 

  • Rossz árkijelzést látnak a felhasználóink
  • A termék bár elérhető a webáruházban és megvásárolható, a valóságban már elfogyott és nincs készleten
  • A pénztár folyamat végén derül ki, hogy nem lehet leadni a rendelést, mert időközben már elfogyott a termék

Fontos információ, hogy milyen szoftvereket használunk jelenleg például a számlázáshoz, szállításhoz, raktározáshoz, készletkezeléshez, stb. – megtartjuk-e ezeket vagy érik-e valamilyen területen a csere, ha igen, mire. Ezután érdemes felkeresni egy fejlesztő céget, például minket, hogy ajánlatot kérjünk.

Marketing és e-kereskedelmi kérdések

Hol érdemes hirdetni (Google, Facebook), milyen arányban?

Dobozi Balázs: Nálunk az elmúlt hét éves működés alatt az arány sokáig a Facebook és Google esetében ⅔ Facebook és ⅓ Google volt, ez mostanra megfordult. A vízválasztó a Google Shopping kampányok elindulása volt, onnantól megfordult az arány. Egyébként nagy általánosságban elmondható, hogy nekünk a Google hirdetések mindig is hatékonyabbak voltak, mint a Facebook, egységnyi költséghez nagyobb bevétel párosult. 

Melyik a legjobb hirdetési felületek mostanában?

Dobozi Balázs: A mi tevékenységünk során elég sok ház/lakás körüli, lakberendezési termékeket árulunk. Most aktuálisan két közép-európai referral site jelent meg ezen termékek piacán, amik mostanában nagyon jól teljesítenek, a FAVI és a BIANO. A Favi már ismerhető, tv-ben is hirdetnek, a BIANO mostanában jött be Magyarországra, de hasonló méretűek. Cseh cég mind a kettő, hogy, hogynem, online-ok és csehek …  Ez a két oldal tehát nagyon bejött nekünk, mellettük mostanában affiliate site-okon jó eléréseket érünk el.

A Facebook és Google feedeket hogyan tudják hibamentesen létrehozni?

Dobozi Balázs: Sehogy. Csak viccelek, de nyilván egy feed az sosem lesz tökéletes. Hogyha standardizált, dobozos termékkel dolgozik valaki, mint például a Shoprenter, ahol a termékstruktúra is csak egyszerű termékekből áll, tehát nem kapcsolják össze a színeket, méreteket, minden külön-külön ajánlatban van fent és minden standardizált, akkor vannak olyan feed modulok, megoldások, amikkel lényegében egy kattintással át lehet ezeket az adatokat küldeni.

Viszont ha valaki komolyabb struktúrában dolgozik, mint ahogy mi is a Magento webáruház rendszeren dolgozunk és vannak egyedi megoldásaink, onnantól kezdve az egész feed dolog egy végtelenül bonyolult feladat lesz. Általában nem is egy, hanem két vagy három adat feedről beszélünk, már egy egyszerűbb shoppingnál is.

A működés az már a shopping feednek az alapszintű feltöltésével is elindítható, de rengeteg egyéb információ van. Hogy egy példát mondjak: az értékeléseknek a továbbküldésére is már külön feedet kell létrehozni. Vannak a termékek, és vannak az értékelések, azoknak is van egy darab száma, akkor azokat is már külön kell tárolni, úgyhogy ez egy nagyon nehéz téma, ne csodálkozzon a kérdésfelvető, ha ezzel sok baja van. 

Facebook-iOS miatti szituációban, pláne a Facebook Analytics megszűnésével hogyan mérnek?

Dobozi Balázs: Google Analyticsben van egy Datastudios beállításunk, data layeres megoldással mérünk, ide bemergeljük a Google és egyéb rendszerek adatait, a Facebookot is. Az iOS átállásra folyamatban van a Magentohoz egy modul telepítése, amivel lényegében megfeleltetjük a rendszert a szabályozással és eleget teszünk a szükséges adatszolgáltatásoknak. 

Mi jelenti egy magyar vásárlónak az értéket egy némettel szemben? Mennyire jellemző még itthon az ár alapú megközelítés a vásárlók szemszögéből?

Dobozi Balázs: Nem csak úgy tudunk velük szemben értéket teremteni, hogy a termékeinket olcsóbban adjuk. Gyakori felvetés, hogy azt találjuk kifogásolni, hogy “nekem nincs akkora beszerzésem, mint a német multinak”. Nyilván ennek is van alapja, de ha egy tipikus sztereotip német és sztereotip magyar cégben gondolkodunk és példaként megnézünk egy Lidlt, vagy egy CBA-t, akkor természetesen a menedzsment miatt nem jobb. Azért jobb a Lidl, mert teljesen más a menedzsment felfogás, teljesen más célok vezérlik. Amíg a magyar a támogatásokra van berendezkedve és próbál egyfajta múltba révedő maradni, addig, ha egy Aldiba, vagy Lidlbe bemész, ott olyan innovációkat látsz, még piacvezetőként is, ami egy feltörekvő cég vehemenciájából következne.

Ez igaz az e-kereskedelemre is, nyilván itt is van egy nagy méretgazdaságosság, de ahelyett, hogy keseregnénk, érdemesebb megkeresni a saját unique selling pointunkat, elgondolkozni és találni két-három olyan dolgot, amivel meg tudjuk magunkat különböztetni a piacon. Emellett fókuszáljunk egy konkrét célpiacra ne a teljes háborút akarjuk megnyerni.

Balázstól kérdezném a külön raktár említése kapcsán: hogyan oldjátok meg azoknak a csomagoknak a kiszolgálását, amiben kicsi és nagy termékek vannak?
(A kérdést a logisztika szakértőjeként a Trans-Spednek is feltettük.)

Dobozi Balázs: Ez egy nagyon jó kérdés! Nehéz, és nincsen jó megoldás. Mi azt csináljuk, hogy eleve a komissiózás során a kicsi, nagy csomagok esetében két külön raktár részben zajlik, és már a rendelések feldolgozásnál különválik a két számlakupac. Vannak a kis termékes csomagjaink és a nagy termékes csomagjaink, hogyha egy rendelésben van mindkettő, abban az esetben két külön csomagban fog kimenni és nem számolunk fel érte plusz díjat, tehát financiálisan nehéz kérdés.

Adott esetben előfordulhat az is, hogy más szállítmányozó cég viszi a nagy csomagot, mint a kis csomagot, így tehát az is előfordulhat, hogy pár nap késéssel érkezik meg valamelyik termék. De nehéz ügy, és szerintem nincs is rá olyan bevett, jó megoldás, ahol ne terhelné a kereskedőt plusz költség.

Logistics

Logisztikai kérdések

Ezekben a gyorsan változó körülményekben érdemes mélyreható stratégiai tervet készíteni vagy inkább menet közben érdemes alakítani a terveket?

Fülöp Szabolcs:
Mélyreható és pontos tervezés hiányában nem szabad komoly feladatba kezdeni, mivel ezzel tudjuk meghatározni, hogy a célunk megvalósítása felé haladunk-e.

A kérdés viszont annyiban jogos, hogy a terv megvalósítása során egy agilis folyamat szerint érdemes eljárni, így folyamatosan tudjuk azt figyelni és ellenőrizni, hogy a megtett lépések valóban a cél felé vezetnek, illetve a korábban meghatározott cél még “valósnak” tekinthető-e. Ettől függetlenül, minden érdemi változás kapcsán érdemes a terv felülvizsgálatát végiggondolni, szükség esetén módosítani, de annak hiányában felesleges bizonytalanságot okozhatunk az amúgy is gyorsan változó körülményekben.

Milyen lehetséges megoldások jöhetnek számításba a konténer hiánnyal kapcsolatban?

Fülöp Szabolcs: Nagyon nehéz a témáról röviden írni, hiszen ez egy olyan összetett probléma, melynek okát a szakmában lévők is csak találgatják. Az okok feltárása vezethet a megoldáshoz, ezért mindenképp kell néhány szót erre áldozni.

Tavaly nyár végén a kínai export beindulása és az USA-ból és Európából Kínába bejövő import lelassulása vezetett elsődlegesen a konténerhiány kialakulásához a régióban. Az USA-ban több tízezer tele konténer halmozódott fel a kikötőkben a kiszállítások akadozása miatt. Mivel a hajóterek nem növekedtek, az egyenetlenségek kiegyensúlyozása csak nagyon lassan lehetséges. Gondoljunk csak bele, hogy egy konténer fordulási ideje két kereskedői pont között legalább 2 hónap, tehát minimum ennyi idő kell, hogy visszajusson a kiindulási pontjára.

Több elemző az utóbbi években teret nyert konténer bérbeadó cégeket is a hiány okozói közé sorolja, mondván, a szállítást követően megüresedett konténereket gyakran nem forgatják vissza a forgalomba, hanem eladják helyi felhasználásra.

Idén tavasztól, a pandémia enyhülésével, a világkereskedelem ismét beindult, de a forgalomban lévő hajók a növekvő forgalmat egyre kevésbé képesek kiszolgálni és sajnos a hajóstársaságok részéről nem látszik a hajótér növelés szándéka. A március végi „szuezi válság” tovább rontotta a hajók rotációs képességét, a menetrendek szinte minden vonalon csúsznak. Jelenleg a Távol-Keleten 4-6 hét, mire egy konténer hajóra kerülhet, de sajnos ez már az exportjainkat is komolyan érinti, az európai hajó indulásokra alig-alig lehet helyet foglalni 3-4 héten belül, és ha sikerül, akkor is késésekre kell számítani. A kapacitáshiányt tetézi a kikötőkben világszerte visszaköszönő munkaerőhiány, valamint a szárazföldi részek kiszolgálásában érdekelt gépkocsik hiánya.

A problémáknak köszönhetően minden relációban jelentős áremelkedések vannak, csak példaként Kína -Magyarország viszonylatban egy 40’-es konténer díja tavaly még 3000.- USD volt, jelenleg a 18.000.- USD -t is elérheti.

A fentiekből is kiderül, hogy ma már nem a konténerhiány a legfőbb probléma a tengeri szállításban, hanem a hajótér kapacitások elégtelensége. A konténerhiányt egyébként új konténerek forgalomba állításával a nagy export pontokra való gyors visszaszállítással talán nem lenne túl nehéz megoldani. A hajóterek mennyiségére, forgalomba állított hajók számára viszont csak a hajóstársaságoknak van ráhatásuk. Mivel a tengeri fuvarozók is piaci alapon működnek, nem lehet őket járatsűrítésre kényszeríteni. Mi szállítmányozók és ügyfeleink csak abban bízhatunk, hogy a már az egész világgazdaságra negatív hatással lévő állapot előbb-utóbb a hajóstársaságokat is ráébresztik kapacitásaik növelésének szükségességére.


Hogyan oldjátok meg azoknak a csomagoknak a kiszolgálását, amiben kicsi és nagy termékek vannak?

Fülöp Szabolcs:
Minden esetben az áru egyedi jellemzői és mennyisége határozza meg a csomagolását, így a kérdésre pontos, általános választ nem lehet adni. Ami a csomagolás alapvető elvárása, hogy a termékeket a szállítás során megvédje, viszont egy szolgáltató akkor tud jó megoldást szállítani, ha ezen felül ez többek között költséghatékonyan és esztétikusan valósul meg.

Egy megrendelés vevői kiszolgálási költségének jelentős része a szállítási díj, így a fenti szempontok mellett erre is érdemes optimalizálni.

Ebből adódóan a különböző méretű, alakú vagy fizikai adottságú termékek csomagolásánál a megfelelő csomagolóanyag és térkitöltő használata a kulcs. Extrém esetben, ez akár egy “box in box” megoldással is együtt járhat, amennyiben ezzel lehet megelőzni a reklamációkkal együtt járó veszteséget.

Ezek voltak tehát az általatok a II. Ecommerce Meetup előtt és közben feltett kérdések. Fontosnak tartjuk, hogy amiben tudjuk, segítsük az e-kereskedőket, ezért bármilyen további kérdésre szívesen választ adunk.

Keressetek minket bizalommal, és hamarosan jelentkezünk a III. Ecommerce Meetup időpontjával!