A re-commerce felemelkedése
A re-commerce felemelkedése
Webáruház

A re-commerce felemelkedése

Olvasási idő: 6 perc

A re-commerce egy olyan üzleti modellt jelent, amely második életet ad a használt termékeknek az e-kereskedelmi ellátási láncokon keresztül. Nézzük milyen modellek léteznek és milyen előnyei és hátrányai vannak!

Valljuk be, egyre árérzékenyebbek vagyunk, így ha valami olcsó, ráadásul nem terheljük vele a környezetünket, az igazán nyerő páros, ezért nem véletlen, hogy a használt termékek piaca évről évre növekszik. Ismerkedjünk meg a re-commerce vagyis reverse commerce (fordított kereskedelem) fogalmával!

Mi is az a re-commerce?

Nyilván nem a spanyolviasz feltalálásáról van szó, hiszen a használt termékek kereskedelme mióta világ a világ, azóta létezik. Azonban a korábbi hobbi értékesítésekből az elmúlt években egyre komolyabb üzleti lehetőségek nőttek ki. A marketplace-ek megalapozták az egyszerűbb eladásokat, ezáltal még nagyobb arányban nőtt a használt termékek adásvétele. Ennek köszönhetően létrejöttek azok a dedikált felületek, melyek második életet adnak a használt termékeknek az e-kereskedelmi ellátási láncokon keresztül.

A Cross Border Commerce Europe kutatása alapján az Európai Unió re-commerce piacának értékét 2021-ben 75 milliárd euróra becsülték, míg 2025-re ez várhatóan 60%-kal nő, azaz eléri a 120 milliárd eurót.

IKEA Bútormentő pont - re-commerce

A re-commerce modellek

A re-commerce fogalma ugyancsak tág, hiszen ide vehetjük a használt tárgyak újraértékesítésén túl a javítást, az újragyártást, a bérleti szolgáltatást is, melyek átírják a hagyományos, lineáris kereskedelmet. Azonban három nagyobb csoportot el lehet különíteni:

Házon belüli értékesítési csatornák kiépítése

Számos brand döntött úgy, hogy visszavásárolja vevőitől a már nem használt termékeiket és újra értékesíti azokat. Szerencsére nem kell messzire mennünk a példáért, hiszen Magyarországon is elérhetőek az IKEA ilyen jellegű szolgáltatásai. A svéd cég a Bútormentő pontok mellett 2020 nyarán indította el a Bútorok második élete szolgáltatását. A már nem használt IKEA termékeket egyszerűen feltöltjük az IKEA felületére, ahol aztán árajánlatot kapunk, melyet ha elfogadunk, akkor felkerül termékünk az online shopba.

A Decathlon szintén már régóta dolgozik azon, hogy hogyan lehetne minél fenntarthatóbb. Erre több megoldást is kitaláltak már, Román Gergely, a Decathlon hazai e-kereskedelmi igazgatója (aki a KÜRT Akadémia E-kereskedelem képzésének egyik oktatója is egyben) a Business Festen elárulta, hogy tervben van a termékek bérelhetőségének kialakítása. Amit viszont már most is használhatunk, az a Recathlon, azaz ahogy a neve is mutatja, használt Decathlon termékeinket segít eladni a cég vásárok keretében.

A white-label szolgáltatók térhódítása

Főként Amerikában tapasztalható, hogy a startupok jelentős piaci szereplővé váltak a viszonteladói piacon. Ők általában híres márkákhoz csatlakozva szálltak be az értékesítés körforgásába. A legjobb példa rá a thredUP, akivel már a Reebok is együttműködött, a legfrissebb hírek szerint pedig a H&M velük indítja el a H&M pre-loved szolgáltatását elsőként az USA-ban.

Értékesítés third-party viszonteladókkal

És végül szót kell ejtenünk az “alapítókról”, akik megalapozták a re-commerce forradalmát. Olyan nagy márkák tartoznak ide, mint a Poshmark, az eBay vagy éppen a legújabb, hazánkban is nemrégiben megjelenő Vinted. Ezeken a piactereken hatalmas mennyiségű áru cserél gazdát, a Vinteden például 18 ország, 65 millió felhasználójának terméke érhető el.

Recathlon

A re-commerce előnyei és hátrányai

Természetesen, ahogy minden értékesítési csatornának, úgy a re-commerce-nek is megvannak az előnyei és a hátrányai. Hogy csak a legfontosabb pro-kontra érveket említsük:
PRO:

  • Egyértelmű, hogy a re-commerce segít a termékek életciklusának a maximalizálásában, ezáltal egy fenntarthatóbb értékesítési csatornát hozhatunk létre.
  • A modell választástól függően akár újbóli vásárlásra buzdíthatjuk vele vevőinket, akik a nálunk leadott termékért cserébe levásárolható pontokat kapnak.
  • Ne felejtsük el az egyik legfontosabb előnyét, az újraértékesített termékekkel alacsonyabb árakat kínálhatunk, ezáltal csökkenthetjük az inflációs hatásokat.

KONTRA:

  • Az olcsóbb termék jó hír a vevőnek, ellenben a kereskedőnek kisebb árrést jelent.
  • A fent említett modellek megtervezése, üzemeltetése vagy kiszervezése új kihívások elé állítják a kereskedőket. Ha házon belül tartjuk a re-commerce-t, akkor a visszavétel folyamata, a termékek árazása, azok tárolása mind megoldandó feladatot jelentenek.
  • Ahogy nő a re-commerce piaca, úgy a vetélytársakkal is számolnunk kell, legyen szó egy nagy kereskedőről vagy a marketplace-ek forgalmának átcsatornázásáról saját webhelyünkre.

Kik használják?

Több kutatás is alátámasztja, hogy a reverse commerce rajongói egyértelműen az Y és Z generációsok, akiknek egyre fontosabb a környezettudatosság. A thredUP kutatása szerint a 18-37 év közötti vásárlók 2,5-szer gyakrabban vásárolnak használt cikkeket, mint a náluk idősebb generációk. Az eBay kutatása is azt mutatja, hogy az Y (39%) és a Z generáció (36%) számára egyaránt sokkal fontosabb a fenntarthatóság, mint a boomerek esetében (26%).

H&M pre-loved

Azt mindenki döntse el maga, hogy mennyire kivitelezhető a re-commerce a saját vállalkozása kapcsán, mindenesetre értékesítési szempontból nagyon érdekes és újabbnál újabb kihívásokkal jár az értékesítési lánc megfordítása. Mindenképpen érdemes rajta tartani szemünket a legújabb trendeken, hiszen pillanatok alatt begyűrűznek hazánkba is az olyan úttörő cégeknek köszönhetően, mint az IKEA vagy a Decathlon.

Források:
Drapersonline, CBCommerce, HCL Tech, Feedough, Total Retail, GWI.