A fenntarthatóság és a kereskedelem közötti kapcsolat számos cikk és beszélgetés tárgya. A köztük lévő egyensúly megtalálása nem csupán társadalmi, hanem gazdasági szempontból is kihívást jelent, valamint megköveteli a hosszú távú stratégiák kidolgozását. A meetup-ot Pintér Róbert, a Corvinus Egyetem adjunktusa vezette, aki a fent említett témákról beszélgetett a meghívott szakemberekkel:
Trans-Sped Kft. – Bátki Sándor a Trans-Sped operatív ügyvezető helyettese, 23 éve foglalkozik logisztikával.
Auchan – Gogola Hajnalka az Auchan ellátási lánc vezetője volt, 1,5 éve dolgozik e-commerce területen, hogy kiaknázza a fenntarthatóbb, vevőcentrikus kereskedelmi lehetőségeket.
POLCZ – Tóth Gábor a startup vállalkozás társ-alapítója. 5 éve indultak, jelenleg 20 fő dolgozik nekik. Webshopként indultak, készételeket árulnak, amik nem tartalmaznak adalékanyagot.
Orbico Hungary Kft. – Fitos István a disztribútor cég magyarországi vezetője. Az Orbico csoport tagja, akik 21 országban, olyan márkákkal vannak jelen, mint az Ariel, Lenor, Pampers, Lavazza, Jana, Lipton, Braun, Oral-B. A cégcsoport családi tulajdonban van, a tulajdonos felelősen gondolkodik és ez lokális szintre legyűrűzik, sokat foglalkoznak a fenntarthatóság témájával.
Fenntarthatóság – messze több, mint környezettudatosság
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóság fogalma nemcsak egy “zöld kérdés”, hanem annál sokkal több, komoly társadalmi és gazdasági vetülete is van. Fel kell ismernünk, hogy egy rohamosan fejlődő világban és gazdaságban élünk, ami egyszerre terheli a környezetünket és mentális egészségünket. Bátki Sándor a következő gondolattal kapcsolódott be a beszélgetésbe: “Azt gondolom, hogy akkor tudunk fenntarthatóak lenni, ha nem csak a környezetre, hanem a társadalomra, emberekre gyakorolt hatásunk is optimális. Nem terheljük agyon a környezetünket, gazdaságilag is fenntarthatónak kell tudni maradni, országos, régiós szinten is.” Gogola Hajnalka kiemelte, hogy “Nagyon komoly társadalmi és gazdasági kérdés is. A hozzánk hasonló cégeknek az a felelőssége, hogy azt a befektetést, ami a fenntarthatóság biztosításához szükséges, magukra vállalják. Hiszen valójában akkor tudunk fenntarthatóak maradni, ha maga a gazdasági modell is működik. A zöld megoldások sok esetben nem térülnek meg.”
A re-commerce felemelkedése >>
A fenntartható kereskedelem pénzügyi oldala
És ha már a megtérülés szóba került, Pintér Robesz rá is kérdezett, hogy mennyire lehet gazdaságos a fenntarthatóság. Tóth Gábor rögtön egy gyakorlati példát hozott, az üzemük megépítésekor ők is végeztek számításokat, megéri-e napelemet tenni a tetőre. Kiderült, hogy nem feltétlenül. Ennek ellenére Gábor vallja, hogy “nehéz a gazdasági kérdésekkel úgy dolgozni, hogy mindig csak a jelen számait nézzük, nem gondolunk a jövőre.”
Fitos István szerint nincs más választásunk, muszáj zöldebben működni. Az energiaárak tovább nőnek majd, az erőforrások szűkösek, ezért drágulni fognak, de ha ez nem lenne elegendő, akkor a vállalkozásoknak szigorúbb szabályozásoknak is meg kell felelniük. István vallja, hogy meg kell találni azokat az eszközöket, melyek segítségével eggyel fenntarthatóbbak tudunk lenni.
Hajnalka egyértelműen kijelentette, hogy egy multicég számára nem kérdés, hogy a fenntarthatósági törekvésekbe fektetni kell. “Magyarországon szép számmal vannak kisvállalatok, akik számára a fenntarthatóság ugyanolyan fontos kell hogy legyen, mint egy nagy cég számára, csak más eszközökkel. Elég, ha néha máshogy tekintünk a fenntarthatóságra. Például hogyan használhatjuk fel a maradék készletünket? Milyen szállítási megoldásokat, alternatívákat tudunk használni a klasszikusok helyett? Sok eleme van annak, amivel a gazdasági működésünk fenntarthatóbbá válik.” Az Auchan áruházak 80%-ra hamarosan napelemeket is telepítenek, illetve a világítás és a hűtőbútorok lecserélése is folyamatban van. Ezek viszik a pénzt és valójában nem biztos, hogy meg fognak térülni.
A hagyományos vagy az online kereskedelem a fenntarthatóbb?
István egyértelműen kijelentette, hogy az e-kereskedelem. Hogy miért? A kutatások azt mérték, hogy azok a vásárlók, akik online rendelnek, feleannyi karbon kibocsátással terhelik a környezetet (azaz nem autóznak annyit). Ha olyan kereskedők szállítják ki a termékeket, akik jobban szervezettek, fenntarthatóbban működnek, az jobb eredményekhez vezethet. Ha az energiafelhasználást nézzük: nem kell a boltokat fűteni, árammal és áruval ellátni, helyette központi raktárból hatékonyabban lehet kiszolgálni a háztartásokat. Robesz csatlakozott a gondolatmenethez, kiemelte, hogy ha jól csinálják, akkor az online valóban fenntarthatóbb tud lenni.
Hajnalka bár egyetértett Istvánnal, de szerinte ez sok mindentől függ. Például más a helyzet, ha lokális előállítású termékről beszélünk, melyet be tudunk szerezni minden szombaton a helyi piacon vagy elsétálunk érte a pékségbe. Hiába az Auchannál dolgozik, mégis fenntarthatóbbnak tartja, ha attól vesszük meg a terméket, aki termelte. Hajnalka szerint ellentmondásos a kérdés is, nincs rá egzakt, jó válasz.
Bátki Sándor kerek-perec kijelentette, hogy mindegyik értékesítési mód masszívan terheli a környezetet. Az online tud és hosszabb távon kevesebb környezeti terhelést jelenthet, haladhatunk ebbe az irányba. Talán ma még nem ennyire fekete-fehér ez a kérdés. “Az e-kernek van egy rákfenéje, összességében: ma az interneten mindent el lehet adni, amire nincsen szükség. Ez a legnagyobb hiba: borzasztóan sok felesleges terméket utaztatunk át a világon. Az e-kereskedelem kapcsán ez a vesszőparipám. Ha vesszük az offline ellátási láncot, ez szűk területet lát el. Az online kereskedő kevesebb energiafelhasználással, sokszorosát képes lefedni. Ez önmagában már elbillentheti a mérleg nyelvét. Ellátási oldalról elég egy pontra beérkeztetni az árut, nem kell még az elosztó központból is kiszállítani az üzletekbe a termékeket. Viszont figyelembe kell venni, hogy ha nem csomagolásmentes szállítást veszünk igénybe, akkor megint plusz hulladék keletkezik.”
Milyen szerepet játszik a logisztika a fenntarthatóságban?
A kérdés egyértelműen Bátki Sándorhoz, a Trans-Sped Kft. operatív ügyvezető helyetteséhez szólt. “Elég sok eszközzel küzdünk a fenntarthatóságért. Napelem parkokat telepítettünk a raktárak tetejére, fontos, hogy – Istvánra utalok vissza – ha türelmesebbek vagyunk, akkor optimalizáltabb járatkihasználásokat tudunk tervezni. Ha az üres járatok számát tudjuk csökkenteni, ha a lehető legközelebbről próbálunk visszarakodni, akkor kevesebb terhet okozunk a környezetnek. Fontos, hogy adat alapon tudjunk döntést hozni. A gépkocsivezetők útját optimalizáltuk, képezzük a digitális eszközök segítségével a sofőröket, hogy a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználással vezessenek.
A csomagolásmentes kiszállítás is ezért született meg. Mit jelent ez? Nem, nem szedünk le semmit a termékről… 🙂 Azt jelenti, hogy a gyári csomagoláson kívül nem rakunk hozzá semmilyen újabb kartont, térkitöltőt, amivel a terméket óvni akarjuk. Többször használatos zárható műanyag ládában szállítunk termékeket, ezáltal zéró hulladékot hagyunk ott az ügyfélnél. Ha valaki a Gáboréktól rendel, akkor minden térkitöltő nélkül csak Gáborék termékeit hagyjuk ott a vásárlóknál. Ezzel próbálunk a környezeten segíteni.”
Személyes motiváció is vezérelte a ZERO szolgáltatás létrejöttét. Sándoréknak ugyanis, öt háziállatuk van, ezért rengeteg állateledelt szoktak rendelni, melyek nagyon sok hulladékkal is járnak. “Beszélgettünk az egyik céggel erről, nekik a csomagolóanyag volt drága, engem a hulladék zavart – itt találkozott a két igény és itt született meg a szolgáltatás.” Ráadásul az ügyfeleknél is ki tudják helyezni a ládákat, Gáborék lemérték, hogy ez mennyivel gyorsabb csomagolási időt tekintve. Tehát összességében hatékonyabb, előnyösebb, környezetbarátabb megoldás.
Tanácsok a fenntartható kereskedelem működéséhez
Robesz a beszélgetés zárásaként megkérte a beszélgetőpartnereket, hogy válasszák ki a szerintük három legfontosabb elemet, mellyel fenntarthatóbban tud működni egy vállalkozás.
Hajnalka szerint a veszteséges folyamatoknak a megszüntetése megkerülhetetlen, nemcsak a fenntarthatóság miatt, hanem a gazdaságosság miatt is. Meg kell vizsgálni, hogy milyen veszteségek keletkeznek a folyamatokban, termékekben, stb. “Az online, távolról végzett munka nagy híve vagyok, amit lehet, próbáljunk meg elektronikusan megoldani, digitálissá tenni a működésünket. Ehhez fontos a kollégáink bevonása és elkötelezése, hiszen egy vezető lehet bármilyen lelkes, ha a saját csapatunkat nem sikerül ebben elkötelezni, akkor nehéz lesz átadni ezt a szellemiséget a vásárlók felé.”
Sándor egyetértett Hajnalka első két pontjával, szerinte is a folyamatok optimalizálásával és a veszteségek felszámolásával kell kezdeni. “Második lépésként, amit lehet digitalizáljon és automatizáljon a saját folyamataiban mindenki. Illetve utolsóként: rendeljetek nagyon sokat ZEROval és szállítsatok ZEROval!”
István egy új gondolatot hozott be a beszélgetésbe. “Nem vagyunk fenntarthatósági szakemberek, érdemes bevonni egy tanácsadót, akinek számos meglátása lehet, ami nekünk eszünkbe sem jut.”
Gábor is a digitalizációt emelte ki, amire érdemes kiemelt figyelmet helyezni. Saját megoldásukat hozta fel példaként: egy raktári pickingelő rendszert összeraktak egy hétvége alatt egy applikációban. Ráadásul ez elérhető mindenkinek, akár a kis cégek is gondolkodhat ebben.
Ha a teljes beszélgetést meghallgatnád, akkor kattints:
|
A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság ma már nem csupán a környezetvédelemről szól, hanem egy összetett, társadalmi és gazdasági kihívást is magában foglal. A szakértők egyetértettek abban, hogy a vállalatoknak olyan befektetést kell eszközölniük, ami a fenntartható kereskedelemhez szükséges, és fel kell vállalniuk a felelősséget a társadalom és a környezet iránt.
