Nincs olyan e-kereskedelmi fórum, ahol ne találkozhatnánk a csehek régiós térnyerésével, mi is foglalkoztunk már logisztikai, e-kereskedelmi szempontból a témával. Ocskay Laci ezúttal IT szolgáltatói szemmel vizsgálta meg a jelenlegi helyzetet a legújabb kutatások segítségével. Miként és miért veszítjük el a versenyképességünket az e-kereskedelmi fronton? című előadásában Laci kitért a régiós viszonyok mellett a hazai cégek és IT szolgáltatók kihívásainak egy részére, illetve beszélt arról, hogy hogyan növelhető a magyarok külföldi sikereinek száma külföldön, az IT versenyképesség Európa közepén.
Különbségek, melyek meghatározzák a jelenünket
Először is legyünk tisztában a tényekkel, a piaci helyzetünkkel, mely meghatározza a jelenünket! Ehhez több kutatás adatait mutatta be Laci a prezentáció keretében. A European E-commerce Reportjából kiderült, hogy az E-GDP (az e-kereskedelem GDP-n belüli aránya) terén is egyértelmű a cseh fölény. Míg Csehországban 6,4% (2,48 MRD EUR), Lengyelországban 5,37% (24,76 MRD EUR), Németországban 3,24% (99,9 MRD EUR), addig hazánkban csak 2,78% (2,33 MRD EUR) az e-kereskedelem GDP-n belüli aránya. A csehek állnak a legközelebb Európa legfejlettebb államához, az Egyesült Királysághoz (10,26% azaz 254,24 MRD EUR).
A gyártói licenc termékek országonkénti eloszlását azért érdemes nyomon követni, mert a licenc termékek vásárlása egyben azt is mutatja, hogy kinek van pénze, ki hajlandó befektetni. Ha megnézzük a Gartner Magic Quadrant-ját, ott láthatunk Adobe Commerce-t, SAP Commerce-t, Shopify Plust, Kibo Commerce-t és hasonló rendszereket. Ezekről a szoftverekről sokan még nem is hallottak Magyarországon, ellenben elég nagy penetrációval vásárolják a nyugaton, főként Németországban (kb. 2000 a becsült futó vállalati licenc rendszerek száma) és az Egyesült Királyságban (közel 3000).
Kicsit jobb a helyzet a European Union survey on ICT usage and e-commerce kimutatása alapján, ha azt nézzük, hogy a KKV-k körében hányan rendelkeznek webes értékesítéssel (Csehország 23%, Németország 19%, Magyarország 17%, Lengyelország 15%). Közelítünk az EU-s átlaghoz (18%), de még mindig alatta vagyunk, nem kérdés, van még hova fejlődnünk.
Kihívások, melyekre válaszolnunk kell
Humánerőforrás kihívások
Automatizációs paradoxon: Ahhoz, hogy embereket váltsunk ki, elsőként még több emberre lesz szükségünk.
Sok esetben a humánerő oldali költségek messze túlmutatnak a technológiai kiadásokon. Tipikus jelenség itthon, hogy a sikerhez szükséges szakértői emberszám felével futnak a projektek. Hiába az erős technológia, a jó termék, a megfelelő ERP, de a folyamat átalakításokhoz nincs elég ember. Pedig a digitalizációt már azzal kéne kezdeni, hogy csapatot veszünk fel, bővítjük a jelenlegi tudásunkat. Tény, hogy mindez egy nagyon drága és időigényes építkezés. Az automatizációs projekteknél szintén tévhit, hogy embereket tudunk kiváltani, hiszen első körben még több embert kell felvennünk, hogy üzembe helyezzük. Természetesen a háttérben ott van a mindenkit érintő szakemberhiány.
Szintén gyakran probléma, hogy kicsi a hazai piac, erős a tulajdonosi részvétel. A cégtulajdonosok nehezen delegálnak, márpedig korszakváltó kihívás előtt állnak, szükség van a megfelelő skill setre. Sokszor az is gond, hogy a döntéshozók nem ismerik fel, hogy már nem egy IT projektről van szó, hanem egy új üzleti modellről. Ha ugyanis egy új csatorna nyitásával átalakul a logisztika, átalakul az értéklánc, akkor egy új üzleti modellről beszélhetünk. Egy újfajta logikáról, mely alapjaiban változtatja meg a céget. Elsősorban az üzleti folyamatokra és az értékteremtésre kéne koncentrálni, nem pedig az eszközre és a technológiára. Azaz először tanácsadásra van szükség, utána indulhat a fejlesztés.
IT szolgáltatási kihívások
Természetesen nem csak HR oldala van a kihívásoknak. A kis piacoknál alapvetően méretgazdaságossági probléma lép fel, azaz akkor tudnak a cégek versenyképesek lenni, ha képesek kifelé növelni a piacukat. Egy lengyel cég, köszönhetően csupán a négyszer akkora országnak, négyszer akkora előnnyel indul. (Például: 100 (HU) és 400 (PL) vállalati vevőre is ugyanannyiba kerül kialakítani egy felhő szoftver szolgáltatás alapjait vagy részt venni a jelentősebb nemzetközi kiállításokon.) Ráadásul ennek köszönhetően biztosabb háttérrel lépnek külföldre és “hoznak haza” know-how-t, emiatt (is) nagyon komoly versennyel nézünk szembe. Ez tökéletesen látszódik a környező országok e-kereskedelmi kiállításain, a lengyelek abszolút “erőfölényben” vannak a berlini expon, illetve a csehek is nagy számban képviseltetik magukat. Éppen ezért fontos, hogy a hazai szolgáltatók nemzetközi jelenlétét erősítsük, ahhoz, hogy a kereskedőink is képesek legyenek nagyobb nemzetközi sikerekre.
IT versenyképesség útravaló
Nyerjünk “piacméretet”!
Nem kérdés, terjeszkedni kell külföldre is. Ocskay Laci is egyetértett a korábbi cikkünkben említett kerekasztal-beszélgetés résztvevőivel: teszteljük az új piacokat a helyi marketplace-ekkel! Ehhez azonban fontos, hogy még mélyebben lássuk az összképet, ezért szükség lenne a hazai kutatásokban is cross-border commerce szereplők elemzésre (például az Aliexpress, az Inditex és H&M csoport nem tűnik fel a hazai kutatásokban).
Zárkóztassuk fel az IT háttérországot!
Ösztönözzük a lokális IT szolgáltatók nemzetközi piacra lépését! Legyünk jelen konferenciákon, hogy minél nagyobb tudást hozzunk haza! A cégeknél égető kérdés a vállalat automatizációs rendszerek mielőbbi bevezetése, frissítése (ERP e-ker előfeltétel), de említhetnénk a gyártói licenceket (Adobe, SAP, Shopify Plus) is. Ott van az a funkcionalitás, az a nemzetközi háttér, amivel nagyra nőhetünk itthon, és külföldön is versenyképesek leszünk.
Zárkóztassuk fel a HR-ünket
Nem kérdés, fektetni kell például a szürkeállományba. Fektessünk tanácsadásba, meg kell érteni a folyamatainkat, meg kell érteni, hogy azok mitől lesznek mások és gondolnjuk újra a tulajdonosi szerepköröket!
