Magento vagy WooCommerce: melyiket válasszam?
Magento vagy WooCommerce: melyiket válasszam?
Magento

Magento vagy WooCommerce: melyiket válasszam?

Olvasási idő: 18 perc

A technológiai eszközválasztás mindig annak a függvénye, hogy az adott szoftverterméket ki, mire, milyen fejlettségi stádiumban és milyen befektetés-megtérülés mellett kívánja használni.

Egy tipikusan az almát a körtével összehasonlító cikk következik. A WordPress-t és a Magento-t egymással összevetni pont annyira értelmes, mintha egy mezőgazdasági traktort és egy városi buszt tennénk közös nevezőre. Mindkettő négy keréken gurul és alkalmas közlekedésre. Mégis, olyan gyakran felmerülő téma, hogy vajon a WordPress alapú WooCommerce vagy a Magento a célszerűbb választás-e webáruház fejlesztéshez, hogy beszélnünk kell róla. Ez a weboldal kimondottan Magento alapú webáruházak fejlesztésekkel foglalkozik, így az írásunk nem tud teljesen pártatlan lenni. Mi mégis megpróbáljuk; majd az olvasó eldönti, hogy sikerrel jártunk-e.

Elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy ebben a cikkben nem célunk egyértelmű deklarációt tenni arról, hogy melyik platform a JOBB megoldás, és nem szándékunk meglévő hitviták feltüzelése sem.

Ugyanakkor különböző szempontok mellett letesszük a voksunkat egy-egy technológia mellett, megvilágítva mindkét eszköz előnyeit és hátrányait. Ami semmi szín alatt sem jelent értékítéletet egyik vagy másik platform között. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy az OANDER-ben mindkét technológiával foglalkozunk. Mind Magento, mind WordPress alapokon intenzíven fejlesztünk portálokat, csak éppen másra használjuk (és ajánljuk) őket.

„Kés, vagy villa: melyikük jobb? Meglehetősen értelmetlen kérdés, nem? A válasz a körülményeken múlik. Kicsi fasírtok elfogyasztásához a villa feltehetően jobb eszköz, gombaszeleteléséhez inkább a kés tűnik megfelelőnek. Az asztalon történő doboláshoz bármelyik megfelelő. Egy steak elfogyasztásához valószínűleg mindkettőt egyszerre fogjuk alkalmazni. Rizsevéshez…, nos…, van, aki a villát kedveli, mások viszont evőpálcikát választanának. Ha tehát eszközöket hasonlítunk össze, érdemes óvatosnak lennünk. Arra használjuk a hasonlítgatást, hogy megértsük a működésüket, ne arra, hogy bíráljuk őket.”

Részlet Henrik Kniberg és Mattias Skarin: Kanban és Scrum – mindkettőből a legjobbat című könyvéből (Fordította: Csutorás Zoltán és Marhefka István)

Mi a közös bennük?

Hogy jobban megértsük a Magento és a WordPress működését (és eképpen össze is tudjuk hasonlítani őket), nézzünk meg néhány olyan közös tulajdonságukat, amelyek hozzájárultak a népszerűségükhöz:

  • Mindkét platform fontos versenyelőnye, hogy nyílt forráskódú, azaz az alaprendszer szabadon továbbfejleszthető, illetve ami még fontosabb: szállítófüggetlen. Nem vagyunk egy adott fejlesztőcég technológiájának, fejlesztési know-how-jának vagy licensz jogainak kitéve. Megfelelő szerződéses viszonyok mellett a projektünket el tudjuk vinni egyik fejlesztőcégtől a másikhoz.
  • Mindkettőből létezik ingyenes alapszoftver változat. Pontosabban a WordPress csak ingyenes konstrukcióban érhető el, míg a Magento rendelkezik egy Community Edition konstrukcióval, amely ugyancsak szabadon elérhető és felhasználható bárki számára. Vagyis mindkét technológia esetén elérhető egy alap funkciókészlet, és megrendelőként „csak” a tervezésért, egyedi fejlesztésekért, a frontend kialakításért, bevezetésért, terméktámogatásért, esetleg rendszerintegrációs feladatokért fizetünk.
  • Mind a Magento, mind a WordPress PHP alapú szoftver, ami az egyik legelterjedtebb programnyelv a világon. Fejlesztésük így széles iparági ismertségnek örvendő alapokon nyugszik. Nem olyan technológiát választunk egyik esetben sem, ami egy zárt vagy korlátos fejlesztői közösség felségterülete lenne.
  • Mindkettőhöz elérhetők third party modulok és extension-jellegű funkció kiegészítések. Ez azt jelenti, hogy az alapszoftverhez nemcsak magunk tudunk hozzáfejleszteni, hanem egy széles piactérről mások által fejlesztett kiegészítő eszközöket vásárolhatunk és telepíthetünk a portálunkba. Ha valamire szükségünk van, amit az alaprendszer nem tud, könnyen lehet, hogy más már elkészített valami hasonlót, így elérhetővé válik számunkra is. A Magento esetében ezeket moduloknak, WordPress esetén plugin-eknek nevezzük. (A WordPress webáruház funkciókészlete, a WooCommerce valójában maga is egy plugin.)
  • Mindkét platformon lehetőségünk van kifejezetten egyedi felhasználói élményt alkotni. Azaz kellő kutatással, UX és UI tervezéssel webáruházunk teljesen egyedi design-t vehet fel, márkavilágunkra és ízlésünkre tudjuk szabdni a megjelenésüket. A két engine közös jellemzője ugyanis, hogy a felhasználó által látott frontend felület (template réteg) a motortól (backend) több-kevésbé független egységet alkot. Nem vezetnek be túl nagy technológiai kötöttségeket a frontend megjelenés terén és egy designváltás sem jelenti azt, hogy a portálmotortól el kellene búcsúznunk.

Mik a fő különbségek?

E-kereskedelmi oldalról nézve a két engine közötti különbség leginkább az eredeti céljuk, jellegük tekintetében fogalmazható meg. Illetve abban, hogy miként is váltak webáruház motorrá:

  • A WordPress elsősorban egy tartalomkezelő rendszer (CMS: content management system). Eredetileg blogmotornak készült, de ma már jóval több annál. Mi például médiaportálok és vállalati website-ok fejlesztésére használjuk, kifejezetten komplex funkciócsomag szállítható a segítségével. Ám jellegében és fő funkciókészletét tekintve tartalmak kezelésére rendezkedik be, ez az architektúrájának a „komfortzónája”. A WooCommerce tulajdonképpen egy plugin, egy kiegészítő funkciócsomag a WordPress-hez, amely felvértezi webáruház képeségekkel, tehát segít túllépni a tartalomkezelésre összpontosító korlátokon.
  • A Magento egy kifejezetten webáruház motor, ha tetszik: e-kereskedelmi célszoftver. Eredendően webes értékesítésre lett fejlesztve, minden porcikája az online vásárlást, az ahhoz kapcsolódó felhasználói folyamatokat, logisztikai és integrációs feladatokat szolgálja. Sosem volt tartalomkezelő rendszer, és noha vannak CMS tulajdonságai, abban kevésbé erős. Egy hírportált például kész őrültség lenne Magento alapokon fejleszteni. Az erősségei abban állnak, hogy ha webáruházra van szükségünk, akkor egy olyan kész funkcióhalmazt kapunk, amit alkotói kifejezetten erre a feladatra szántak.

Kiknek nem ajánljuk a Magento-t?

Nem titok, az OANDER-ben e-kereskedelmi projekteket elsősorban Magento alapokon fejlesztünk, ennek viszont nem az az oka, hogy WordPress-t nem tartjuk jó megoldásnak, hanem az, hogy bennünket (mint fejlesztő és tervező csapatot) a komplexebb és műszaki értelemben nagyobb kihívást jelentő projektek érdekelnek inkább. Ettől pezseg a vérünk. Ennek platformja pedig a Magento.

A Magento egy nagyon sokrétű és robosztus e-kereskedelmi szoftver, ugyanakkor nem mindenkinek célszerű választás. Funkcionalitása elsősorban a közepes és nagyvállalati igényekhez igazítva került kialakításra. Fejlesztése, üzemeltetése és karbantartása ennek megfelelően nagy szakértelmet kíván. Nem egy-két szereplős feladat, erre felkészült csapatot igényel és sok szakértőt mozgat meg, üzemeltetése is költségesebb. Egy Magento alapú webáruház fejlesztés ennél fogva költségesebb, mindenképpen több millió forintos beruházást jelent. Induló e-kereskedelmi szereplők vagy mikrovállalkozások számára ez sokszor megterhelő vagy éppen célszerűtlen költségvállalást jelent. Arról, hogy mitől is drágább a Magento fejlesztés az egyszerűbb platformokhoz képest, ebben a cikkünkben írtunk.

Amennyiben a készítendő webshop inkább piaci kísérletezés, „szárnypróbálgatás” mintsem egy kiforrott e-kereskedelmi üzletág, a Magento-val túllövünk a célon. Általánosságban azt szoktuk mondani, hogy olyan Ügyfelek számára, akik most lépnek az e-kereskedelem területére és gyorsan, olcsón szeretnének piacra vezetni egy nem túl komplex webáruházat viszonylag kis termékskála és várhatóan nem túl magas értékesítési intenzitás mellett, célszerűbb először egy dobozos vagy bérelhető webshoppal elindulniuk. Ugyanide sorolhatjuk a WordPress alapú WooCommerce megoldást is, amely a bérelhető webáruházakhoz képest nagyobb ráfordítást és nagyobb egyediséget jelent, ám elmarad egy Magento projekt beruházási költségeitől.

Ha egy hüvelykujj szabályt kellene felállítanunk, akkor azt mondhatjuk, hogy évi 60-70 millió forintos tervezett webes árbevétel környékén már kifejezetten célszerű Magento-ban gondolkoznunk, 20-30 millió forintos e-kereskedelmi árbevétel alatt viszont igazság szerint nem ajánlott. Mindez persze függ a margin-unktól és a növekedési céljainktól.

Mennyi idő alatt készül el?

Amennyiben a webáruház „tegnapra” kell, úgy a Magento nem reális választás. Ennek oka megint csak a komplexitásában rejlik. Több hétbe telik például pusztán azt felmérni, hogy a Magento funkcióit az ügyfél miként, milyen módon kívánja használni. Komplexebb fejlesztési eljárásai révén az egyedi funkciók kialakítása is körülményesebb, ezáltal lassabb. Funkciókészlete bonyolultabb, így gondolnunk kell arra is, hogy mire megismerjük, megtanuljuk és szervezetünkön belül bevezetjük a rendszert, jóval több idő telik el, mintha egy WooCommerce webáruházat vennénk használatba.

Vagyis akkor válasszuk a Magento-t, ha van több hónapunk a webáruház precíz, gondos előkészítésére és kialakítására. Általánosságban elmondható, hogy egy komolyabb, egyedi Magento webshop fejlesztés átfutási ideje jellemzően 4 hónapos átfutási időtől indul. Nagy rendszerintegrációt és sok egyedi fejlesztést tartalmazó projekt scope esetén ennél nagyobb projekt időtartammal érdemes kalkulálni. Ha erre nincs időnk, akkor ne válasszuk a Magento-t!

Mit tegyünk ha egészen kicsik vagyunk?

Ha a várható webes értékesítésünk néhány millió forint, esetleg csak párszáz ezer forintra rúg, akkor sem a WordPress, sem a Magento nem lesz jó nekünk. Mindkettő a termelt profitunkhoz képest irreálisan nagy anyagi befektetéssel járna, mert a WooCommerce ugyan olcsóbb, de az sincsen ingyen. A WooCommerce is igényel például design tervezést, frontend fejlesztést, paraméterezést, azaz érdemi fejlesztési munkát. Ha nagyon kezdeti stádiumban járunk, akkor valamilyen bérelhető webáruház a célszerű választás. Kielégítő eszközök lehetnek erre például a Shoprenter, Unas vagy a Shopify. Olcsón tudunk velük webshopot indítani, amely ugyan nem lesz egyedi, de segítségükkel gyorsan piacra léphetünk. Majd ha kinőjük, akkor költsünk drágább és egyedi megoldásra.

Mikor vágjunk Magento fejlesztésbe?

Röviden: ha már komolyabb e-kereskedelmi szereplők vagyunk, vagy biztosak vagyunk abban, hogy rövid időn belül azzá válunk (azaz üzletágat építünk, amelyet kellő fejlesztési és marketing büdzsé is támogat.). Büdzsé szempontjából ez azt jelenti, hogy ha egy potenciálisan több millió forintos fejlesztési projekt nem viszi el az online eladásból származó hasznunk jelentős részét és növekvő kilátásaink vannak, akkor jó eséllyel a Magento célcsoportjába esünk.

A Magento-t elsősorban olyan e-kereskedelmi projektekhez javasoljuk a fejlesztés alapjául, amelyek során fontos – és kihasználásra is kerül – a gazdag funkcionalitás, a jó skálázhatóság és akár rendszerintegráció kiépítése. A Magento elsődleges célcsoportját tehát azok a kereskedők jelentik, akik már vagy rendelkeznek komoly e-kereskedelmi tapasztalatokkal vagy piacra lépésüket nem egy korlátozott pilot projektként képzelik el, hanem egy nagy tudású webshop rendszerre, azaz erre kitalált célszoftverre kívánnak építkezni.

További fontos szempont, hogy milyen kifutást tervezünk a projektünknek. Ahogy mondani szokás: egy webáruház sosincs készen, mindig van rajta optimalizálandó feladat, mindig lesznek új ötleteink, amiket meg szeretnénk valósítani. Ezek várható volumene ugyanakkor nem mindegy. A WordPress-re épített WooCommerce esetében az e-kereskedelmi funkciókészlet bővítése korlátos, hiszen eleve egy erőteljes, az alapszoftvertől eltérő bővítményről van szó. Ha tehát már előre látjuk, hogy intenzív továbbfejlesztéseink lesznek a következő években, akkor érdemes egy olyan szoftverrel indulni, amelynek bővítésekor várhatóan nem ütközünk falakba. Ez a képesség sokkal inkább a Magento jellemzője.

Az e-kereskedelemben szinte nélkülözhetetlen az üzleti információk megfelelő és automatizált szinkronban tartása a webáruház, CRM vagy ERP rendszereink között. A termék- és készletinformációk szinkronizálása, vásárlói adatok és vásárlások kétirányú továbbítása, termékek mozgatása, kereskedelmi információk átadása vagy éppen banki fizetési rendszerekkel való összekötés mellett egyéb üzleti folyamatokat kiszolgáló integrációk széles skálája megvalósítható. Ezek fejlesztés igényes területek. Tegyük fel magunknak a kérdést, hogy efféle integrációkra milyen mértékben lesz szükségünk. Ha várhatóan több rendszerrel is össze kell kapcsolni a webshopot és sűrű az adatok mozgása, az a Magento felé mozdítja a mérleg nyelvét.

A Magento két konstrukcióban létezik: a Community Edition (CE) ingyenesen felhasználható forráskód, míg az Enterprise Edition (EE) éves licenszdíj mellett érhető el. Míg az előbbi alkalmas a legtöbb komoly webáruház igényeinek kiszolgálására, utóbbi elsősorban nagyvállalatok számára ajánlott az azzal járó gyártói terméktámogatás miatt.

Miben komplexebb a Magento?

Most hogy tisztáztuk: az eszközválasztás körülmények és lehetőségek függvénye, ejtsünk pár szót arról, miért is mondjuk, hogy a Magento „nagyvállalatibb” rendszer a WooCommerce-hez képest:

  • Termékek száma: Fontos kérdés, hogy mennyi termékünk lesz a webáruházban. Egy potenciálisan több ezer cikkszámot elérő termékskála a Magento számára nem probléma, a WordPress esetében viszont már néhány ezer termékes katalógus esetében is feszegetjük a határokat. Érdemes egy olyan rendszert bevezetni, ami kellő alapot nyújt a termékskála bővítésére hosszú távon, ehhez mérlegeljük a termék volument! Kellő cache-elési eljárásokkal és core optimalizálással WP alapon is kiszolgálható sok ezer cikkszám, ám tudni kell, hogy ez már meghaladja a WordPress natív biztonságos és gördülékeny működését.
  • Skálázhatóság: A Magento számos olyan architekturális jellemzővel bír, amelyek a stabilitását és teljesítményét szolgálják. Ilyen például az objektumorientált fejlesztése (a WordPress ezzel szemben elavultabb, proceduális kódolással készült), vagy a PHP 7-es verzió támogatása, amely lényeges teljesítmény növekedést ad a rendszernek. A Magento rendelkezik egy multi-DB képességgel, amely azt jelenti, hogy extra terhelés esetén bármely modul, funkció kiszervezhető saját szerver erőforrásra, így skálázhatósága igen nagymértékű. A WordPress nem rendelkezik ilyen tulajdonságokkal.
  • Adatbázis architektúra: A WordPress-ben valamennyi tartalom, így a termékek is tulajdonképpen bejegyzések, vagy annak elágaztatott típusai. Ezek közös adatbázis táblákban vannak tárolva, ami nagyfokú lekérdezés szám esetén nem optimális. A Magento-ban a fent említett terhelhetőségi tulajdonságok kiegészülnek egy EAV adatszerkezetű adatbázis eljárással, amivel gyorsabban kérdezhetők le nagy jellemző-összefüggésekkel dolgozó műveletek. Jóval kisebb tehát a valószínűsége, hogy olyan fejlesztéseket készítünk, amelynek korlátot állít az adatbáziskezelés logikája.
  • Kritikus rendszerintegrációk: A Magento iparági szabványokra épülő adatkapcsolati megoldásai révén jó integrációs lehetőségeket nyújt. A termék- és készletinformációk szinkronizálása, vásárlói adatok és vásárlások kétirányú továbbítása, termékek mozgatása, kereskedelmi információk átadása vagy éppen banki fizetési rendszerekkel való összekötés mellett egyéb üzleti folyamatokat kiszolgáló integrációk széles skálája megvalósítható benne, ehhez a natív API kialakításai – e-kereskedelmi célszoftverként – kifejezetten erre lettek kialakítva. Ez a WordPress-ről sajnos nem mondható el, beépített API eljárásai tartalmak egy szálon történő integrációjára alkalmasak.
  • Kereskedelmi funkciók: A Magento beépített e-kereskedelmi funkciói nem említhetők egy lapon a WooCommerce képességeivel, legyen szó árazási mechanizmusokról, promóciós eszközökről, user kezelésről, termékek karbantartásáról vagy eleve beépített integrációs megoldásokról. Ha szeretnénk igazán finomhangolni az üzleti folyamatokat, speciális promóciós eszközökkel érni, mélyebben szegmentálni, máris túlléptünk a WooCommerce képességein.
  • Egyedi fejlesztések: Amennyiben webáruházunkban olyan, jellemzően nagymértékű egyedi fejlesztéseket vagy átalakításokat szeretnénk végezni, amik eltávolodnak az alapszoftver képességeitől, a WooCommerce esetében jó eséllyel korlátokba ütközünk. A WordPress tekintetében szinte mindig core szintű módosításokat kell végeznünk, amely kockázatos és ellehetetlenítheti a jövőbeli frissítések telepítését. A Magento teljesen moduláris felépítése viszont éppen erre lett kitalálva. (Csak egy példa: ha ki szeretnénk kapcsolni mondjuk a webáruházunkban a kosár funkciót, a Magento-ban csak annyi a dolgunk, hogy letiltjuk a kosarat működtető modult, és a webshopunk kellemesen üzemel tovább. A WooCommerce esetében ehhez mélyen a lelkében kell turkálni. Nem nehéz belátni, hogy rendszerszintű átalakítások terén a WooCommerce problematikusabb.)

Összefoglalva

Fejlettebb, teherbíróbb, biztonságosabb, esetleg jobban skálázható e-kereskedelmi szoftver a Magento? Nem kérdés. Viszont feltétlenül célszerűbb választás-e? Nem feltétlenül, döntésünk attól függ, hogy milyen fejlettségi stádiumban járunk és mennyire komplexek a funkcionális elvárásaink. Igen sok kisvállalkozás számára a Magento bevezetése jelentős pénzügyi és emberi ráfordításokat igényel.

Mérlegeljük a lehetőségeinket, beszélgessünk szakértőkkel, lehetőség szerint próbáljuk ki az egyes keretrendszereket és válasszuk azt a szoftvert, amely belefér a kereteinkbe, de nem is állít a fejlődésünk útjába túl sok korlátot. Kalandra fel!