Az akadálymentesítés háttere
A világ népességéből ugyanakkor 1 milliárd ember valamilyen fogyatékossággal él. Ezek sok esetben megnehezítik bizonyos tartalmak fogyasztását, és szükségessé tehetik különféle segítő technológiák használatát a mindennapi életben. Ezen felhasználók lemaradnak a technológiában rejlő lehetőségekről, ha nem válik fokozatosan mindenki számára hozzáférhetővé.
Bár az állami és közszolgálati holnapok számára már évek óta közelezettség, a legtöbb weboldal és webshop üzemeltető számára ez ma még többnyire alacsony prioritású kérdés. Pedig a webes akadálymentesítés nem csak társadalmi felelősség azok számára, akik internetes oldalakat, eszközöket és alkalmazásokat üzemeltetnek és fejlesztenek, de 2025. júniusától az EU irányelvei alapján kötelező elvárás lesz a webáruházak számára is.
Mi is az a webes akadálymentesítés?
Röviden és tömören, a webes akadálymentesítés annak biztosítása, hogy az internet (a weboldalaktól az eszközökig és egyéb platformokig) mindenki számára hozzáférhető legyen. A “mindenki” alatt pedig minden egyént értünk, beleértve azokat is, akik kognitív vagy fizikai károsodással vagy korlátozásokkal élnek.
WCAG szabvány
A Web Content Accessibility Guidelines, más néven WCAG a webes tartalmak hozzáférhetőségére vonatkozó szabvány. A WCAG négy átfogó elvet fogalmaz meg, melyek a web akadálymentesség alapját biztosítják. Ezek az észlelhetőség, a működtethetőség, az érthetőség és a robusztusság. Az alapelvek nagyon fontosak, de túl általánosak ahhoz, hogy egzakt módon megvalósíthatók és tesztelhetők legyenek. Így mind a négy alapelvet tovább bontották irányelvekre és teljesítési feltételekre. A WCAG 2.0 irányelvek három megfelelőségi szintre vannak osztva, hogy megfeleljenek a különböző csoportok és helyzetek igényeinek: A (legalacsonyabb), AA (középszintű) és AAA (legmagasabb).
Egy akadálymentesített weboldal elemei
- Észlelhetőség: a WCAG 2.1 egyértelművé teszi, hogy a weboldal információit és felhasználói felületének összetevőit a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni.
- Működtethetőség: a weboldal minden funkcióját billentyűzeten keresztül kell működtetni anélkül, hogy a felhasználót korlátoznánk a billentyű leütések időzítésében. Így a felhasználó saját tempójában tud navigálni a weboldalon.
- Érthetőség: Az információ megjelenítési módjának, valamint a tartalom elrendezésének könnyen érthetőnek kell lennie.
- Robusztusság: Ez azt jelenti, hogy a tartalomnak elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználói eszközök vagy eszközök széles köre, például a segítő technológiák is értelmezni tudják. A látássérült felhasználók olyan segítő technológiákat használhatnak, mint a képernyőolvasók és képernyőnagyítók, míg a mozgássérültek fejmutatót, trackballt vagy szemkövető rendszereket használhatnak a webböngészőjük vezérléséhez.
Az akadálymentesség eléréséhez a fejlesztők különféle technológiákat és eszközöket alkalmaznak, többek között WAI-ARIA és HTML5 markup használata megfelelő tartalmi hierarchiával, alt szöveg szolgáltatása a képekhez, linkek leírásai, megfelelő színkontraszt alkalmazása és még sok egyéb technikai és tartalmi megoldás.
A webes akadálymentesség mindenkinek jó
Talán máig élő tévhit az, hogy az akadálymentesítés kizárólag a fogyatékkal élők számára teszi használhatóbbá a weboldalakat. Valójában azonban ha egy fejlesztési projekt első pillanatától figyelünk a akadálymentességre, az minden látogató számára előnyt jelent.
Az akadálymentes weboldalak néhány előnye:
- Jobb használhatóság többféle eszközön mindenki számára. A webes akadálymentesség megvalósításával valószínűleg felfedezi és megoldja azokat a használhatósági problémákat is, amelyeknek potenciálisan konverzió romboló hatása van.
- A webes akadálymentesség növeli a látogatószámot. A jobb használhatóság eredményeképpen az ügyfélszegmensek gyorsan növekednek, ami több pénzügyi hasznot hoz vállalkozásának. Az elégedett ügyfelek nagyon gyakran rendszeres látogatókká válnak, és másoknak is ajánlják az Ön termékeit.
- Jobb SEO eredmények. A keresőrobotok hasonlóan “látják” a weboldalát, mint pl egy képolvasó szoftvert használó látássérült felhasználó (pl alt leírások a képekhez). Ezért egy képolvasók számára optimalizált weboldal automatikusan SEO barátabbá is válik. Ugyanez igaz a tartalmi hierarchiára is.
- Az akadálymentesség piaci lehetőséget teremt. A akadálymentesség lehetőséget teremt a vállalkozásoknak arra, hogy új piacokra jussanak. Az akadálymentesített tartalom szempontjából alapvető fontosságú, hogy platformok, böngészők és operációs rendszerek között keresztkompatibilis legyen. Az akadálymentesített oldalak jellemzően gyorsabban töltődnek be. A fejlesztők gyakran foglalkoznak a tartalmaik különböző böngészőkben való megjelenítési módja közötti különbségekkel. Az akadálymentes tervezés általában számos ilyen böngészők közötti problémát megold, így a tartalom jobban használhatóvá válik a látogatók számára.
- Pozitív benyomás. A könnyen hozzáférhető weboldal (gyors oldalbetöltés, könnyen érthető tartalom, kényelmes navigáció) egy újabb módja annak, hogy új látogatókat és ügyfeleket vonzzon be. Ha törődik a különböző felhasználókkal, az nem marad észrevétlen.
Webes akadálymentesítés a gyakorlatban
Néhány konkrét feladat amivel mindenképp foglalkozunk kell egy website akadálymentesítésekor:
- Ahogy korábban említettük, vannak feladatok, amikre már az ergonómiai és grafikai tervezés kezdetétől fogva figyelmet kell fordítani. Ilyen például az elemek közötti megfelelő színkontraszt alkalmazása. Ehhez használhatunk különféle online eszközöket, mint pl. a WebAIM Contrast Checker, de a modern grafikai tervező programok (Figma, Sketch) esetében beépített bővítmények is segítik a tervezők munkáját.
- Hasonlóan fontos a megfelelő betűméretek használata, a címsorok hierarchiájának következetes betartása. A mobil és érintő kijelzős eszközök használóinak a megfelelő méretű érintési célterület biztosítása a gombokon és interaktív elemeken. Valamint biztonságos eltartások ezen elemek között amivel az esetleges akaratlan félrekattintások megelőzhetőek.
- Mindezek mellett fontos, hogy ugyan a látványos animációk és különféle mikro interakciók izgalmasabbá tehetik a weboldalt, de gondolnunk kell azokra a látogatókra is, akik számára valamilyen túlérzékenység miatt ez megnehezítheti a használatot. A modern operációs rendszerek és a CSS szabvány már ennek kezelésére is biztosít technikai megoldást az un. prefers-reduced-motion szabállyal.
- A fenti pontokkal együtt technikai oldalról biztosítanunk kell, hogy az asszisztív technológiákat használó felhasználók billentyűzettel is képesek legyenek bejárni a website minden oldalát, valamint hogy a felolvasó szoftverek is képesek legyenek minden elem pontos funkcióját kommunikálni.
- Ebben az un. ARIA (Accessible Rich Internet Applications) szabvány által meghatározott szerepek és attribútumok készlete nyújt segítséget. Ezzel nem pusztán a képernyő olvasóval történő navigációt segítjük, de képesek vagyunk egyes dinamukisan változó tartalmi elemek (pl.: lenyíló menük, űrlap elemek) aktuális állapotairól is információt adni a felhasználóknak.
- Emellett minden képi elemhez helyettesítő szöveget kell biztosítanunk (alt tag), valamint a teljes körű akadálymentesség érdekében az audio és videós tartalmakhoz szöveges leírást is biztosítanunk kell.
- A legtöbb népszerű CMS-hez elérhetőek olyan komplex funkciókészletet biztosító bővítmények, amik sok munkát le tudnak venni a fejlesztők válláról. A WordPress CMS esetében ilyen például a Compilanz megoldása.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy már üzemelő, komplex rendszerek esetében ugyan egy költséges beruházás lehet az akadálymentesség bevezetése, de végül mindenki számára előnyökkel jár. Ha pedig újonnan induló fejlesztésekről van szó, ezeknek a költségeknek a nagy része elkerülhető azzal, hogy már az alapoktól követelményként kezeljük az akadálymentességgel kapcsolatos teendőket. Hiszen ahogy említettük, 2025-től alapvető elvárás lesz a weboldalak és webáruházak felé az akadálymentes megjelenés. Jobb minél előbb felkészülni rá és beépíteni már most a tervezési és fejlesztési rutinunkba.
A cikk szerzője
Turupoli István (OANDER business analyst)
