A rendezvény alapkoncepciója
A Commerce Backstage Hub rendezvényen a kereskedelmet egy összefüggő működési láncként vizsgáltuk: a fizikai és online értékesítési pontoktól, a rendelés- és fulfillment folyamatokon át egészen a pénzügyi és számviteli háttérrendszerekig. Az alapgondolat egyértelmű volt: ma már nem az számít, milyen felületen keresztül értékesítünk (legyen szó online vagy offline eladásról), hanem az, hogy a tranzakciók, készletinformációk és pénzügyi adatok milyen gyorsan, tisztán és automatizáltan áramlanak végig a rendszereken.
Nem designról beszéltünk, hanem működésről. Nem kattintásokról, hanem skálázhatóságról.
A Commerce Backstage Hub kifejezetten azoknak szólt – operációs vezetőknek, e-kereskedelmi döntéshozóknak és technológiai szakembereknek –, akik felismerték, hogy a jövő nem a storefront-on, hanem a backstage-ben dől el. Célunk nem csak inspiráció volt, hanem szemléletváltás: megmutatni, hogyan lehet a digitális kereskedelmet kiszámíthatóan, skálázhatóan és valós idejű adatok mentén működtetni.
Source of Truth a kereskedelemben
A Commerce Backstage Hub első előadását Sólyom Attila, a Process Solutions Digitális transzformációs igazgatója tartotta, aki a pénzügyi működés szemszögéből közelítette meg az értékesítés világát. Előadásában rámutatott, hogy a növekedés valójában nem a rendelési volumen növekedésénél, hanem az eltérések kezelésénél kezd igazán problémás lenni: amikor a több rendszerből érkező, nem egyező adatok, párhuzamos működések és manuális jóváhagyási láncok kezdik el lassítani a szervezetet . Az egyik legerősebb gondolata az volt, hogy a skálázható növekedést nem a több adat, hanem az operáció és a pénzügy közös „valósága” teszi lehetővé, vagyis amikor mindenki ugyanazt látja, ugyanabból a forrásból, valós időben. Ez a „touchless és real-time accounting” megközelítés nem egyszerű hatékonyságnövelés, hanem konkrét versenyelőny: kevesebb manuális lépés, több automatizmus és gyorsabb, tisztább döntések egy olyan környezetben, ahol a pénzügy már nem utólag próbálja összerakni a képet Excelben, hanem proaktívan támogatja a működést.
A fizikai bolt, mint a digitális kereskedelem infrastruktúrája
A második előadást Bessenyei Attilától hallhattuk, aki a Laurel Kft. ügyvezetőjeként egy erősen gondolatébresztő perspektívát mutatott be. Míg a legtöbben a digitális commerce kapcsán webshopokra, UX-re, marketingre és konverzióra gondolnak, ő rámutatott, hogy a valódi működés a háttérrendszerekben – rendeléskezelésben, készletben, fizetésben és fulfillmentben – dől el. Kiemelte, hogy a fizikai bolt szerepe alapjaiban változik: nem eltűnik, hanem a digitális kereskedelem infrastruktúrájává válik. Ez azt jelenti, hogy a bolt egyszerre customer touchpoint, fulfillment pont, logisztikai node és adatforrás, vagyis nem egy csatorna a sok közül, hanem a rendszer része. Az előadás végig azt a képet rajzolta fel, hogy a jövő retailje egy eseményvezérelt, AI-jal támogatott ökoszisztéma, ahol a POS (Point of Sale), az OMS (Order Management System), a készlet és a logisztika egyetlen összehangolt rendszerként működik, és ahol a valódi versenyelőnyt az adatok és folyamatok integrációja adja.
A régiós omnichannel operációs rendszer: iSTYLE backstage
A nap záró előadását Roskó Dávid tartotta, a kotta.io product ownere, aki az iSTYLE régiós működésén keresztül mutatta be, mit jelent valójában az omnichannel komplexitás élesben. Nem elméleti architektúrákról volt szó: egy 7+ országban, 50+ bolttal és több mint 100 integrációval működő rendszer kihívásairól beszélt, ahol a webshopok, bolti rendszerek, ERP-k és logisztikai megoldások egymásra épülnek . A kulcsgondolat egyértelmű volt: nem az egyes rendszerek cseréje a megoldás, hanem azok intelligens összekötése. Ennek eszköze a kotta.io, egy központi orkesztrációs platform, amely esemény alapon kezeli a rendeléseket, készletet és adatáramlást, miközben drasztikusan csökkenti az integrációs komplexitást. Ez az előadás tisztán megmutatta: a modern értékesítés már nem frontend vagy platform kérdés, hanem egy jól orkesztrált, valós időben működő rendszeré.
Miért ragaszkodunk a tegnap rendszereihez a holnap kereskedelmében?
A napot egy kifejezetten őszinte és sokszor önkritikus hangvételű kerekasztal beszélgetés zárta, amely azt a kérdést járta körül, hogy az elavult rendszerek mikor és hogyan korlátozzák a működés skálázódását. Ocskay László vezetésével Babos János (Process Solutions | Alapító tulajdonos, ügyvezető igazgató), Kegye Krisztina (PROGEN | ERP & Digital Marketing Strategist), Villers Péter (Vision Software | Tulajdonos) és Roskó Dávid (Kotta Commerce | Product Owner) segítségével áshattunk a téma mélyére. A beszélgetés egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a backend rendszerek életciklusa jellemzően 10+ év, miközben a frontend és a piaci elvárások szinte évente változnak. Ez a tempó különbség óhatatlanul feszültséget generál: a gyorsan fejlődő UX, Cloud és AI megoldások mellett a robosztus ERP- és pénzügyi rendszerek egyszerűen nem tudnak ugyanilyen sebességgel reagálni.
Kegye Krisztina különösen erősen fogalmazott: szerinte a probléma gyökere, hogy a cégek túl sokáig próbálnak „svájci bicskát” faragni az ERP-ből, miközben a modern működés inkább egy erős, stabil „szürkeállományra” és egy köré épülő, rugalmas integrációs rétegre kellene, hogy épüljön. Babos János arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzügyi és számviteli oldalon a komplexitás nem csak technológiai, hanem szabályozási kérdés is: több ország, eltérő áfa-rendszerek és lokális előírások mellett a háttérrendszerek komplexitása exponenciálisan nő, miközben ezekre a területekre jellemzően kevesebb figyelem és beruházás jut.
A beszélgetés egyik fontos tanulsága az volt, hogy a nemzetközi terjeszkedés – amely sok magyar kereskedő számára a kitörési pont – nem csak új csatornákat, hanem új szintű operációs és pénzügyi érettséget is megkövetel. A háttérrendszerek hiányosságai ilyenkor azonnal láthatóvá válnak és jelentősen meg is drágítják a növekedést.
A záró gondolat volt talán a legfontosabb: bármilyen irányba is fejlődik a technológia, a sikeres kereskedőknek nem kerülhető meg a stratégiai tervezés. A jövőt nem spontán rendszerfejlesztések, hanem tudatosan átgondolt folyamatok, ezek optimalizálása, majd egy olyan skálázható, jól integrált ökoszisztéma felépítése határozza meg, amely képes lépést tartani a folyamatosan gyorsuló piaccal.
Összegzés
A beszélgetések egy irányba mutattak: a digitális kereskedelem következő szintje a működés mélyebb újragondolásában rejlik. Legyen szó pénzügyi automatizációról, a fizikai boltok összetett szerepéről vagy egy régiós szinten működő, komplex rendszer orkesztrációjáról, minden előadó ugyanarra a problémára világított rá: a háttérrendszerek minősége és integráltsága határozza meg, hogy egy vállalat képes-e valóban skálázódni. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jövő nyertesei azok lesznek, akik nem ad hoc módon fejlesztenek, hanem tudatosan újratervezik folyamataikat és ezekre építve hoznak létre egy jól integrált, rugalmas és skálázható ökoszisztémát.
Köszönjük minden előadónak és beszélgető partnernek a részvételt, valamint a meghívott vendégeknek, hogy velünk tartottak!
