Amellett, hogy a rendezvényen a 2021-es adatokról és a 2022-es trendekről is sokat megtudhattunk, betekintést kaptunk a gazdaságunkat és az e-kereskedelmet befolyásoló makrogazdasági összefüggésekre, valamint Jesse Weltevreden által a legfrissebb, 2021 European Ecommerce Report adatait is megismerhettük, hogy ne csak a hazai viszonyokat lássuk át, de értsük és készülhessünk a nemzetközi piacok által nyújtott lehetőségekre is. Mégis a rendezvény egyik csúcspontja az a panelbeszélgetés volt, ahol a hazai nagy webáruházakat kiszolgáló vállalatok vezetői beszélgettek kötetlenül a piac nehézségeiről, a webáruház fejlesztés szemszögéből. Szó esett HR és edukációs kérdésekről, de beszéltek a tervezés fontosságáról, valamint a piszkos anyagiakról is.
A legfontosabb megállapításokat most témák szerint összegyűjtöttük, hogy azok is rálátást kapjanak a kereskedelemből érkező megrendelő és a webáruház fejlesztő szolgáltató kapcsolatának fontos aspektusaira, akik nem tudtak részt venni az előadáson.
A kerekasztal szakértői, IT szolgáltató vállalataik (társ-)ügyvezetői: Kocsis Márk – EAZY Digital, Máriás Zsigmond – Loginet, Laczkó Gábor – Stylers, Ocskay László – OANDER
A megrendelő és a szolgáltató kapcsolata
A beszélgetés résztvevői (OANDER Development, LogiNet, Stylers) vezető IT szolgáltatók, akik közép-és nagyvállalati ügyfeleknek szállítanak digitális megoldásokat, főként a hazai piacon.
Az OANDER társ-ügyvezetője, Ocskay Laci szerint a fejlesztő cég és az ügyfél között az együttműködés egy házasság, ahol bizalom kell, meg kell alapozni a közös munkát, tervezéssel, a projekt átfogó ismeretével, és természetesen őszinte kommunikációval.
Az együttműködés elején sajnos sokszor túlságosan elhanyagolt, de rendkívül fontos a projekt tervezése. Nagy az egyetértés a résztvevők között, hogy ha egy dolgot üzennének az ügyfélnek, az az, hogy a projekt tervezésébe megéri befektetni, sőt a legjobban ebbe éri meg befektetni. A Stylers társ-alapítója, Laczkó Gábor szerint a munkájuk jelentős hozzáadott értéke maga a stratégiai tervezés.
Elhangzott az izgalmas összehasonlítás, hogy vajon az a sikeresebb, aki IT cégként nekiáll kereskedni, vagy az, aki kereskedőként tanulja ki az IT-t? A kifli.hu és más főleg cseh/szlovák/lengyel techcégek tapasztalatai alapján jobban, könnyebben megy az elsősorban informatikai cégeknek, mint azoknak, akik kívülről érkeznek és felkészületlen a szervezetük a digitalizáció tekintetében.
Máriás Zsigmond, a Loginet ügyvezetője sokat tud erről, hiszen ő fejlesztőként indult a pályán. Szerinte fontos tulajdonság a megrendelőnél, hogy “jól kell tudni IT fejlesztést vásárolni.“
Fejétől bűzlik a hal, ha a kereskedő cégek vezetésében az e-kereskedelem csak sokadik a prioritási listán, nem szeretnek pénzt “ölni” a tervezésbe, nem értik a HR kérdések fontosságát a témában, akkor a fejlesztőcégnek is vesztett ügye van, hiszen az edukáció bár fontos feladatuk, stratégiát és a munkatársak mindsetjét nem fogják tudni megváltoztatni, ennek felülről kell érkeznie. Gábor szerint erős ügyfél mindset-váltás kell, mert míg a nagyvállalatok éves budget határoznak meg, és ezekhez eredményterveket társítanak. Ma már át kell fordítani a kapcsolót, mert a fejlesztésben csak nagyságrendet lehet mondani, pontos összeget nem, hiszen az informatikai projekt velejárója, hogy folyamatosan változik a scope, a gyakorlat azt mutatja, hogy az újabb lehetőségek láttán újabb igények jelennek meg.
A jól definiált és tervezett projekt
Bár a fejlesztések ma már jobbára elhagyták a waterfall módszertant és agilis módon működnek a fejlesztőcégek, egy projekt mindig az MVP (MVP jelentése: Minimum Viable Product) tervezésével kezdődik. Ez a leggyorsabban elkészíthető első prototípust jelenti, egyszerűbben fogalmazva a fejlesztés első alapváltozatát, ami már élesben használható, de rendszerint még nem tartalmazza az összes funkciót. Fontos, hogy a projektet pontosan definiáljuk, minél alacsonyabb szintre lebontva. Általánosan elmondható, hogy a kisebb projektek sikeresebbek.
Az együttműködés HR vonzata
Nagyon sok cég alulbecsli a HR költségét a fejlesztésnek, pedig nem egyszer a sokszorosa magának a fejlesztési költségnek. Egy komplex projekten akár 10 fő is dolgozhat a fejlesztőcégtől a projekten – fejlesztők, tervezők, projektmenedzserek, business analystok stb. – és ennyi embert tud (vagy kellene) foglalkoztatni a megrendelői oldalon is. Erre pedig budgetelni, készülni kell. Sokan próbálkoznak belső erőforrásból megoldani az “új piacnyitást”, de az online felület nem csak egy új kereskedelmi csatorna, annál sokkal komplexebben kell hozzáállni, már egészen a stratégiai szinten ki kell dolgozni a projektet, kiemelt figyelmet szentelve a kiválasztott szoftverek integrációjára. Az ezt támogató és menedzselő munkatársak pedig fontos erőforrásai a projektnek. Ocskay Laci által emlegetett paradoxon: ahhoz, hogy a folyamataid jól működjenek automatizáltan, jelentős emberi erőforrást kiváltva, ahhoz először embereket kell felvenned, akik menedzselik a megoldások kivitelezését.
Ilyen fejlesztői-ügynökségi cégeknél könnyű embert találni, de JÓ-t, aki képes is megérteni és lefejleszteni a rendszereket a legmagasabb minőségben, azt már nagyon nehéz. Ráadásul a fizetések már rég eltértek a “normálistól”, már csillagászati összegeket kérnek a munkavállalók, egyre többször euróban.
Fejlesztői munkaerőpiac kihívásai
Az IT ipar országhatárokon és földrészeken átnyúló, azaz a globális munkaerőpiac kitettsége jellemzi. A pandémia ráadásul még magasabb munkavállalói igényeket és ezzel párhuzamosan nagyobb munkáltatói rugalmasságot hozott magával. Ezzel kell számolnia minden szolgáltatónak, hiszen előbb utóbb nem a hazai munkaerőpiac, hanem egy nagy nemzetközi szereplő fog lecsapni a jó munkaerőre. Ez azt fogja eredményezni, hogy a nagy hazai cégek egymással fognak versenyezni a munkaerőért, a kis cégek pedig nem fogják tudni tartani a bérköltségeket.
A piszkos anyagiak, a webáruház fejlesztés költségei
Amikor beruházási szakaszban vagyunk, akkor a bevételünk több százaléka is lehet a fejlesztési költség. Ahogy 10-15 éve a nagy lehetőség az ERP-ben volt, a rendszerek árazódása idővel elérte a tetejét, most a webáruház fejlesztés zárkózik ehhez a szinthez. Érdemes beletörődni, hogy hamarosan a már a hazai piacon is jobban ismert és elfogadott ERP fejlesztők szintjére fog felzárkózni a fejlesztői óradíj. Míg itthon még 20.000 forintos óradíjakról beszélhetünk, Laczkó Gábor megemlíti szélsőséges példaként, hogy hallott már 760 eurós svájci fejlesztési óradíjról. Gábor szerint 40 millió forint alatt már egyre nehezebb elindítani egy projektet a megnövekedett igények miatt.
Fontos költségtényező egy webáruház “egyedisége”. A skála két oldalán találhatóak a közel nulláról fejlesztett egyedi shopok, valamint a “dobozos”, bérelhető webáruházak. A két kategória között nagy a szakadék, hiszen a dobozos webáruházmotor kevés egyedi megoldást képes nyújtani, bár egyre több globálisan integrált szolgáltató szerepel rendszerükben. Ezzel szemben az egyedi lényegesen költségesebb fejlesztés, kockázatosabbá is teheti a projektet, szimplán a méreteiből adódóan, habár itt is a már működő rendszerek alapjai biztosítják a webáruház fejlesztés stabilitását.
A kettő között átfedést jelenthet, de árazásban inkább az egyedi felé húznak a nagy szolgáltatók, mint az Adobe, Salesforce, SAP, WooCommerce megoldásai. Ezekben az esetekben a gyártói webáruház platformra fejleszthetjük nagy rugalmasság és széles fejlesztői támogatás mellett az egyedi igényeinkre szabott shopunkat.
Reméljük hasznosnak találtátok a beszélgetés legfontosabb tanulságainak összegzését. Legközelebb Ocskay Lacival a KÜRT Akadémia képzésén találkozhattok, ahol a fent említett témák hosszabb kifejtésre kerülnek, az itthoni ecommerce legjobbjaitól!
Képek forrása: Future Trade
