A kétnapos rendezvényen a közel száz szakmai prezentáció, érdekes beszélgetés közül elsősorban az e-commerce teremben elhangzott előadásokon vettünk részt. Ezek közül is mostani Internet Hungary beszámoló cikkünkben egy kerekasztal-beszélgetést hoztunk, ahol öröm volt, hogy a tapasztalatok és vélemények ütköztetése elgondolkodtatta a közönséget, ráadásul többet megtudhattak az e-kereskedelem háttér folyamatairól.
Lehetek-e nulla beruházással e-kereskedő?
A Lehetek-e nulla beruházással e-kereskedő? című kerekasztal-beszélgetés résztvevői között ott volt Csányi Zoltán a Dressa.hu-tól, Schmidt Richárd a Hoppline Kft. és Alinda.hu partnere (az OANDER ügyfele), Kobza András a LifeStyleshop.hu cipő és táska webáruházak alapítója és vezetője, Várkonyi Balázs az Extreme Digital-eMAG igazgatótanács elnöke, Zabari István a lumenet.hu világítástechnikai webáruház alapítója, illetve Zámbó Árpád a nagynap.hu tulajdonosa.
A címadó kérdésfelvetés persze egy kicsit túlzás, de a résztvevők egyöntetűen azt állították, hogy sokkal fontosabb a jó termék, a kiemelkedő marketing, mint a beleinvesztált tőke. A beszélgetőpartnerekben közös, hogy minimális tőkével, alulról építkezve hozták létre sikeres vállalkozásukat. Az elején viccelődtek is, hogy szinte kivétel nélkül mindegyikük részt vett az ügyfélszolgálat munkájában -több-kevesebb sikerrel- és ha kellett, beálltak csomagolni. Hozzátették azt is, hogy amikor ők indultak, akkor még a nagy márkák nem voltak a piacon, minden sokkal egyszerűbben, “fapadosabban” működött.
Kiszervezett vagy saját logisztika? Pro és kontra
Az egyik legizgalmasabb témája a beszélgetésnek a logisztika témaköre volt, hogy érdemes-e egy az egyben kiszervezni fulfillment szolgáltatóknak vagy jobb házon belül tartani a csomagok raktározását és kiszállítását. Zabari István cége a Lumenet Kft. bár nehezen, de kiadta a kezéből a logisztikát. Ahogy elmondta a kiszervezett logisztika egy meglévő e-kereskedőnek teljes modellváltás. Most jut idő olyan dolgokra is, amikre korábban nem, mert a mindennapi rendeléskiszolgálás teljesen elvitte a fókuszt. Kobza András is egyetértett a kiszervezéssel, hiszen nélküle nem lennének képesek ezt a rendelésmennyiséget kiszolgálni a LifeStyleshopnál. András szerint fel kell nőnünk hozzá, hogy a logisztika sem, a könyvelő sem, és a marketinges se a sajátunk.
Ennek ellentmondott Schmidt Richárd saját tapasztalata az Alinda.hu-nál, ahol saját gyártású termékeket árulnak. Az egyik USP-jük az, hogy a termék készleten van, már másnap ki tudják szállítani. Ez egy hatalmas versenyelőny és az ő logisztikájuk erre van berendezkedve, több hangárnyi készletet kell egyszerre, egy adott pillanatban készleten tartani. Mindazonáltal Ricsi szerint nincs egységes recept, hogy fulfillment vagy saját logisztika, a terméket és a céget kell nézni és egyénre szabni. Valakinek ki fog jönni a matek, valakinek pedig nem.
Csányi Zoltán véleménye szerint a kiszervezésben azért vannak buktatók, például ha válság van, a külső szolgáltatónál raktározott áru kiszolgáltatottá válik. Saját példájából tudja, hogy a lassan forgó termékeket egyik szolgáltató sem tudja kezelni, csak a saját raktár a megoldás. Szerinte egy egészséges mix kell a termékekből: kiszervezem, magam csinálom vagy elengedek bizonyos termékköröket.
Merjünk belevágni a marketplace-ek világába?
A saját és kiszervezett logisztika kapcsán szóbakerültek a marketplace-ek is. Váradi Balázs véleménye, hogy példát kellene venni az ételrendelős applikációktól, hiszen ez a szegmens sokkal előrébb jár a logisztikában. Szerinte az e-kereskedelemben is eljön az az idő, hogy mindent kiszervezünk. Egy jó marketplace ugyanis kiváltja a webshop felületet, ráadásul mögé teszi a fulfillmentet és a marketinget. Amerikában evidens, ha valaki shopot nyit, akkor felmegy az Amazonra és összekattintgatja magának. Magyarországon mindent magunk akarunk, mert azt gondoljuk, hogy mindenből kell saját, a könyvelőtől kezdve a marketingesen át a shopig. Megérett ez a piac is arra, hogy bizonyos területeket kiszervezzünk, így lehet a rizikót is csökkenteni.
Erre a kiszervezésre reflektál egy új e-kereskedelmi gondolkodásmód, a Composable commerce is, amelyről korábban írtunk. A Composable commerce architektúrában ugyanis a kereskedelmi ökoszisztéma minél kisebb, független komponensekből épül fel. Ehhez a webáruházat felbontjuk önállóan értelmezhető komponensekre (pl. kereső, CMS funkciók, kedvezménykezelés, pénztár, stb.) és minden szolgáltatásra a legjobb elérhető megoldást vezetjük be.
Az Alindánál fontos értékesítési csatornaként tekintenek a piacterekre. Jelenleg öt országban működnek, mindegyik ország összes marketplace-én jelen vannak. Hogy miért? Mert gyors, relatíve egyszerű, előre kalkulálható jutalékkulcsokkal. Schmidt Ricsi arra viszont felhívta a figyelmet, hogy más gondolkodást igényel, mint a saját weboldal. Olyan mértékű verseny van a külföldi piactereken, amivel a saját webshopunkon soha nem fogunk találkozni. Ricsi érdekességként említette, hogy Amerikában külön cégeket hoznak létre azért, hogy le/felértékeljenek termékeket/adatlapokat. De a cseheknél-lengyeleknél is nagy a verseny, egy-egy pozícióért “ölni tudnának” a marketplace szereplői. Nagyon észnél kell lenni és fel kell rá készülni, hogy ez sem fog magától működni!
A beszélgetés zárásaként mindegyik szereplő bátorította az e-kereskedelemben gondolkodó kezdő vállalkozásokat, hogy vágjanak bele, merjék kipróbálni magukat. Okos tervezéssel, egy jó termékkel és tudatos marketinggel sikeres lehet a vállalkozásuk.
A következő Internet Hungary beszámoló cikkünkben ismét egy előadást hozunk nektek, melyet Ocskay Laci, az OANDER társ-ügyvezetője tartott. Laci prezentációjának témája: Miként és miért veszítjük el a versenyképességünket az e-kereskedelmi fronton?
Képek forrása: Internet Hungary
