A Digiméter mérési rendszer azzal a céllal alakult, hogy elősegítse a magyar kis-és középvállalkozások digitalizációját, mindezt transzparens keretek között. A 2023-as tavaszi kutatás célja annak feltárása volt, hogy mi serkenti vagy gátolja a hazai kis- és középvállalkozások digitalizációját. Többek között az alábbi kérdésekre kereste a választ:
- Mit is jelent tulajdonképpen a vállalati digitalizáció?
- Melyek ezt a folyamatot serkentő/gátló tényezők?
- Milyen szinten vannak a hazai vállalatok?
Az OANDER-nél elsődleges célunk a vállalatok digitális transzformációját segíteni, ezúton is köszönjük, hogy a tavaszi kutatás eredményeihez mi is hozzájárulhattunk.
Az ott elhangzottak azonban nem minősültek sajtó nyilvánosnak, így Pintér Robesz, a Digiméter alapítója és kutatója Ocskay Lászlóval, az OANDER egyik társ-alapítójával készített interjút a SimpleTrends podcast-sorozat keretein belül. A beszélgetés során körbejárták a vállalati digitalizáció fontosságának körét, mindezt a nemrégiben megjelent Egységesített Kereskedelem című könyvben megfogalmazottakkal alátámasztva.
A digitalizáció egy egyköz, semmiképpen sem egy cél
Robesz bevezetője után ezzel a felütéssel határozta meg Laci, hogy tulajdonképpen mit is takar a digitalizáció és mit tehet az a vállalat, aki még most indul el ezen az úton, vagy már a meglévő folyamatot szeretné tovább optimalizálni.
Elmondása szerint a vállalatok többsége rosszul közelíti meg a témát, hiszen a digitalizációt nem mint egy stratégia célt kell tekinteni, hanem egy, a vállalat üzleti céljaihoz szükséges eszköznek. Példaként szemléltette, hogy a régiós terjeszkedés esetében nincs arra mód, hogy egy jól működő, itthon felépített, értékesítési csapatot reprodukáljunk egy másik országban, miközben a konkurencia érettebb digitális lépéseket vet be, ezzel pedig hamar óriási előnyökhöz juthat a piacszerzésben.
“Sosem volt még ilyen, hogy ennyire rugalmasan és viszonylag könnyű piac tesztelési lehetőséggel lehetett volna külföldre lépni.”
Állítása alapján nagy különbség van azok között, akik még most indulnak csak el a digitalizáció útján, és azok között, akik már eleve többcsatornás kereskedelmet folytatnak, hiszen más és más kihívásokkal szembesülnek. Ugyanakkor a közös metszet, hogy a digitalizáció mindenkit érint, aki részt vesz az ellátó piacban, legyen szó kereskedőről vagy gyártóról.
Ezt követően Robesz és Laci arról beszélgettek, hogy melyek lehetnek a digitalizációt gátló és serkentő tényezők, amelyek a hazai vállalatokra hatással vannak.
A digitalizálást gátló tényezők
A digitalizációt hátráltatja többek között a generációváltás hiánya. Laci szerint a generációs különbségek megnehezíthetik, hogy a vállalatok egy nagyobb ívű, digitalizációs transzformációt hajtsanak végre, ami minimum egy 5-10 éves előrelátást igényelne a cégvezetés részéről. Ugyanakkor ez a különbség támogatóan is tud fellépni, ha a generációk összevegyítik a saját erősségeiket, legyen szó iparági klasszikus megoldásokról vagy innovációról.
Emellett gátló tényező lehet a nem megfelelő versenytárs kiválasztása. Ahogy Laci fogalmazott az interjúban, a “szomszéd fűje mindig zöldebb” látásmód azt eredményezheti, hogy mindössze néhány éves stratégiák alakulnak csak ki a vállalatban, ezek pedig nem teszik lehetővé a nagyobb invesztíciókat.
“Ha nem a megfelelő versenytársra figyelünk, akkor nem a megfelelő mércével mérjük az üzletünknek a jövőjét.”
A harmadik hátráltató tényező a stratégiai tervezés elmaradása. Laci ezt úgy fogalmazta meg, hogy a vállalatok stratégiájában nem kap megfelelő szerepet a tervezés, ezáltal sok vállalat nem látja, hogy hova fejlődhet tovább a jövőben. Fontos, hogy a vállalati menedzsmentben kiemelt szerepet kapjon a stratégiai tervezés, és a vállalat feltárja azokat a gátló tényezőket, amelyek a stagnáláshoz vezethetnek.
A digitalizálást serkentő tényezők
A digitalizációs törekvések egyik fontos tényezője a jól működő szervezet, amelyhez kulcsfontosságú a megfelelő szakemberek kiválasztása. Laci ösztönzi a vállalatokat a szakértő, megbízható munkaerő toborzására, akik képesek képviselni a vállalatot a szolgáltatók felé, amely elengedhetetlen az üzleti előrelépésért. Elmondása szerint a vállalatoknál a digitális transzformációs projekteknek nagy része szervezeti ellenállás miatt bicsaklik meg vagy lassul be. Ha ezt meg tudjuk előzni vagy túl tudunk lendülni ezen, akkor hosszú távon eredményes lesz az előrelépés.
Emellett a serkentő tényezők közé tartozik a tudásbevonás, hiszen a generációk közötti együttműködés kulcsa is a folyamatos tanulás. A harmadik serkentő tényező a jó partneri kapcsolatok kiépítése, vegyük körbe olyan kereskedelmi partnerekkel magunkat, akik nyitottak a digitalizációra és hajlandóak ökoszisztémában gondolkodni.
A továbbiakban azt fejtették ki, hogy milyen helyzetben vannak a hazai vállalatok a digitalizációt tekintve. László szerint – habár egyfajta logisztikai áruelosztó szereplőként jellemezte az országot – edukációban még mindig van hova fejlődni, amelyek közvetetten elősegítik a digitális transzformációhoz vezető utat.
Szemléletformálás a hazai vállalatoknál
A fentebb összefoglalt gondolatokat az OANDER alapítói által írt Egységesített Kereskedelem című könyv is alátámasztja, amelyben a szerzők az elmúlt 15 év tapasztalatát gyűjtötték össze a témában. A könyv célja, hogy egy nagy, átfogó, jövőképet formáló szemlélet nyújtson a vállalatok részére a digitalizációban. Mindehhez a Scalable Commerce Framework üzleti evolúciós modellt veszi alapul, amely kereskedelmi módszertan kiindulópontja, hogy az online kereskedelmet végző vállalatok tipizálható fejlődési szakaszokon mennek keresztül.
Ha kíváncsi vagy a módszertanra, a könyvet ide kattintva tudod beszerezni!
Összegezve a vállalati digitalizáció a kereskedelem átalakulásának egy eszköze, egy útja, melyet nem lehet megkerülni. Aki versenyben szeretne maradni a piacon, annak komolyan kell vennie ezeket a tényezőket és lépést tartania a digitális szemlélettel.
Hallgasd meg a teljes interjút az alábbi linken vagy a Spotify-on:
