Tudásbázis
OANDER szakmai szótár
Fejlesztési módszertannal kapcsolatos alapfogalmak
Scrum
Komplex problémák megoldására kifejlesztett keretrendszer, melyet főként fejlesztői csapatok használnak. A scrum 3 fő szerepkörből áll: Scrum Master, Product Owner és Scrum Csapat.
A scrum rövidebb fejlesztési ciklusokból (sprintekből) áll, melyek során mindig egy működőképes terméknövekményt szállít le a csapat. Egy sprint időtartama az Oandernél 2 hét.
Agilis
Az agilis módszertan az alábbi négy elven alapszik:
Az egyéneket és a személyes kommunikációt a módszertanokkal és eszközökkel szemben
A működő szoftvert az átfogó dokumentációval szemben
A megrendelővel történő együttműködést a szerződéses egyeztetéssel szemben
A változás iránti készséget a tervek szolgai követésével szemben
Egy nagyobb volumenű IT fejlesztést nem lehet teljes egészében specifikálni a fejlesztés megkezdése előtt, ugyanis a hosszú hónapokon át tartó munkavégzés alatt a gyorsan változó piaci igények kielégítésére nem biztos, hogy megfelelő lesz a tervezési fázisban meghatározott végpont. Éppen ezért, a fejlesztés rövidebb szakaszokra van bontva, a projekt csak nagy vonalakban kerül meghatározásra, és menet közben alakul ki a végállapot, lehetőleg figyelembe véve a változó piaci igényeket és a célcsoportunk visszajelzéseit.
Cross-funkcionális csapatok
Olyan fejlesztői csapatok, melynek összetétele megfelelő arra, hogy egy fejlesztést az elejétől a végéig meg tudjanak valósítani külső segítség nélkül. A keresztfunkcionális csapatok egymástól teljesen függetlenül tudnak működni, mert a csapatokon belül az összes szakterület képviseltetik, de egy-egy projekt átadható teljes egészében másik csapatnak is, mert összetételüket tekintve ott is megtalálható a feladatok elvégzéséhez szükséges szakterületek ismerete.
Az Oandernél jelenleg ezek a fejlesztői csapatok működnek:
BitsPlease,
Nyau,
iTry,
WaaS – integrációs csapat.
Összetételüket tekintve tartalmaznak backend és frontend fejlesztőket, valamint QA-kat. A csapatokhoz dedikált projektek tartoznak, így a projektmenedzserek is többnyire 1-1 állandó csapattal dolgoznak együtt.
Planning tábla
Minden csapat rendelkezik planning táblával, melyben megtalálhatók:
Adatlap, mely tartalmazza a csapatok általános információit: csapattagok és pozíciójuk, a csapatokhoz rendelt általános feladatok PM-ekkel és ticketekkel
product backlog és sprint backlog
A sprintek lapjai tartalmazzák a benne lévő feladatok adatait, erőforrás igényüket, a hozzájuk rendelt felelőst és ticket hivatkozást. A csapattagok idő elosztását, valamint a szupport kereteket.
A csapatok a planning tábla alapján dolgoznak a spintekben, karbantartásért a Scrum Masterek felelősek.
Mi az epic?
Az epic egy magasabb szintű igény, ami kisebb méretű, a felhasználónak önmagában is értéket jelentő, önállóan is szállítható igényekre bontható. Az epic, a user story-kra való bontás által lesz user story-k egy halmaza, csoportja.
A magas szintű felhasználói igények kivétel nélkül epic méretűk a gyakorlatban. Általában az Epic-eket olyan igények/értékek leírására használjuk, amelyek sokkal komplexebbek és átfogóbbak. Azért használjuk őket, hogy egyszerűbbé tudjuk tenni a fejlesztési folyamat menedzselését, és hogy egyszerűbbé tudjuk tenni az új értékek teremtését a végfelhasználó számára azáltal, hogy a nagyobb cél elérése felé haladunk. Ettől függetlenül az Epicnek is ugyanaz a formátuma, mint a User Storynak.
Mi a user story?
A User Story-k az egyik alapkövei az agilis szoftverfejlesztési metodikának, a definíciója:
A User Story egy kis méretű (valójában a legkisebb) megfogható munka/feladat, amely valamilyen értéket képvisel a végfelhasználónak, és ez egy sprint alatt teljesíthető.
A fő célja, hogy a végfelhasználót helyezi a beszélgetés középpontjába, és ezáltal határozza meg, hogy az adott terméknek milyen funkcionalitással kell rendelkeznie a végfelhasználó szemszögéből, valamint a fejlesztők is jobban megérthetik, hogy mit kell, kinek kell és miért kell elkészíteniük.
Specifikáció
A megvalósítandó feladattal, fejlesztéssel szemben állított követelmények összességét tartalmazó dokumentum. A munkatársak a specifikációk alapján dolgoznak, a benne foglalt követelményeket kell teljesíteniük munkájuk során. Az Oandernél a specifikációk többnyire ticket formájában jelennek meg.
Az agilis működésünk itt vegyül a klasszikus projektmenedzsmenttel, mert az agilisban specifikáció helyett user story van.
MVP
Minimum Viable Product, azaz egy működő prototípus. Cél a minél korábbi piacra lépés egy lecsupaszított, de stabilan működő termékkel, majd ennek a prototípusnak a továbbfejlesztése az ügyfél általkijelölt irányvonalak mentén, vagy azok átalakításával a prototípust használók által nyújtott visszajelzések alapján.
Definition of Done (DoD)
Csapatonként/ céges szinten van egy darab, amit minden user storyra érvényes: ilyenek lehetnek, hogy mindig készüljön fejlesztői teszt a saját kódon, essen át code review-n, manuális tesztelés történjen – valamint teljesüljön a feladathoz tartozó Acceptance criteria
Tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy “hogyan” dolgozunk – a munka minőségét határozza meg (náluk ez jelenleg még csak kezdetlegesen alakult ki, és nagyon eltér csapatonként)
Acceptance Criteria (AC)
User story szinten értelmezzük: ez tartalmazza a konkrét feladatra vonatkozó elvárásokat – az adott feladathoz tartozó teszteseteket, dokumentációt, bármilyen egyéb user story specifikus követelményeket.
Ez vonatkozik arra, hogy tulajdonképpen az adott storyban “mit” szállítunk. Egy user story akkor van kész, ha az általános DoD-n kívül a saját AC-ja is teljesül
Retrospektív (retró)
Egy sprint végén vagy egy nagyobb projekt megvalósítása kapcsán merülhet fel. A csapattagok Scrum Master vezetésével értékelik az elmúlt időszakban (sprintben) végzett munkájukat előre meghatározott formában, különválasztva a negatívumokat és a pozitívumokat. Ezt követően levonják a tanulságokat, a fejlesztendő területre megpróbálnak megoldási javaslatokat hozni, majd ezeket megvitatva összegzik, hogy hogyan lehetne még hatékonyabban végezni a munkát. Akciókat határoznak meg, felelősöket és határidőket jelölnek ki hozzájuk és lekövetik a
megvalósulásukat. Célja a folyamatos fejlesztés, a jelenlegi folyamatok gyengeségeinek felismerése, azok javítása.
Retrium
Retrospektív megtartására használt szoftver
Product Backlog
A product backlog a webáruházak, portálok folyamatos fejlesztési igényeinek és azok prioritásainak nyilvántartására szolgáló táblázat. Egy fontos dokumentum, mert ebben vezetjük a felmerülő igényeket, ötleteket és ebben jelöljük azt is, hogy mely feladatra milyen előbecsléseink vannak, illetve, hogy az adott feladat sprint ready-e. A product backlog tehát az akár konkrét specifikációval, akár ötlet szinten felmerült, tervezett fejlesztési feladatok gyűjteménye az aktuálisan érvényes óraszámokkal és a feladat állapotának nyilvántartásával.
A product backlog-ot (amely a fejlesztési igényeket tartalmazza, legyen azok kidolgozott specifikációk vagy még fejlesztésre nem készen álló, de üzleti igényt definiáló user story-k) az OANDER projektvezetője és a megrendelő PO-ja közösen tartja karban. Amennyiben felmerül egy fejlesztési ötlet, azt a PO szelektálja és eldönti, hogy van-e annyira fontos, hogy specifikációt készít belőle, vagy ehhez segítséget kér az OANDER-től. A specifikációk folyamatosan bekerülnek a product backlogba.
Demo
Elkészült fejlesztés (jellemzően sprintfeladat) bemutatása ügyfélnek, csapatnak, vagy PM-nek, melyre az esetek többségében sprintfordulón kerül sor. A demo egyrészről segíti, hogy az egész csapat ismerje az aktuális fejlesztéseket, így bárki találkozik a projekttel, ismerni fogja azt. Másrészről az ügyfelek felé a fejlesztés, a sprintben elvégzett munka prezentálása. Bárki demózhat, aki részt vett az adott terméknövekmény fejlesztésében, vagy ismeri azt.
Sprint
Előre megtervezett, meghatározott hosszúságú intervallum (Oandernél 2 hét), mely alatt munkavégzés történik. Egy sprint minden órája be van osztva, az elvégzendő feladatokhoz felelősök vannak rendelve.
A sprint során az elvégzendő sprint feladatok listáját nem lehet módosítani, új nagyobb volumenű feladatot csak egy következő sprintbe lehet behozni. Ez biztosítja, hogy a csapat figyelme kizárólag az előre betervezett feladatokra összpontosuljon, valamint, hogy a munkavégzés és a feladatok elkészülési ideje kiszámítható maradjon.
Sprintforduló
Két sprintet elválasztó egész napos esemény, amelyen a csapat összes tagja részt vesz. Sprintfordulón sor kerül az előző sprint feladatainak demózására, a product backlogban található feladatok becslésére, a következő sprint megtervezésére, valamint a befejezett sprint értékelésére retrospektív formájában.
Sprint feladat beceneve DoD-s feladat
Olyan fejlesztési igény, mely előre tervezhető, rendelkezik részletes specifikációval, elkészítési ideje becsülhető, és belefér egy 2 hetes sprintbe. A feladat akkor sikeres ha az AC-ja és a DoD egyaránt teljesült. Amennyiben egy sprint feladat nem készül el abban a sprintben, ahova be volt tervezve, az aktuális sprint sikertelennek tekintendő.
Support feladat
Előre nem tervezhető, sprint közben felmerülő, gyors megoldást igénylő probléma, javítási igény. A sprintekben külön support órakeret van fenntartva az ilyen jellegű kérésnek.
Keretidős feladat
Keretidős feladatnak jellemzően két típusát különböztetjük meg:
Olyan fejlesztési vagy javítási igény, amelynek a megvalósításához szükséges erőforrások előre nem meghatározhatók. Ilyen lehet például egy nyomozós feladat, ahol a konkrét problémát megoldása előtt fel kell deríteni.
Nagyobb lélegzetvételű fejlesztés, melynek a megvalósítása nem olyan sürgős, hogy időhöz legyen kötve és sprint feladatokra bontsuk. Ilyenek jellemzően a belsős fejlesztések szoktak lenni.
Mindkét esetben egy előre meghatározott időkeret áll rendelkezésben a sprintben, melyet az ilyen típusú feladatra lehet fordítani. A feladat akkor sikeres ha az AC-ja és a DoD egyaránt teljesült a keretidőn belül vagy a keretidő rá lett fordítva.
Story Point (SP)
Ez az érték egy komplexitási szintet jelöl, amely azt határozza meg, hogy mennyire összetett fejlesztésről beszélünk. Egy indiktátor arra vonatkozóan, hogy mekkora a valószínűsége a becsült óraszám tartásának, illetve hogy a jövőben – ha a fejlesztés nem kezdődik el a becslés készítésekor, de közben a rendszer a modulra potenciálisan kiható egyéb további fejlesztésekkel bővül – milyen valószínűséggel igényel újrabecslést. Minél komplexebb egy feladat, annál magasabb az SP értéke, és minél jobban kidolgozott egy igény a becslés pillanatában, az pedig éppen fordítva hat rá, lefelé mozgatja az SP értéket.
SP értékét befolyásolja:
-a feladat komplexitása,
-a feladat kidolgozottsága,
-specifikációjának minősége.
SP megadására egységesen Fibonacci számokat használunk.
Kanban
A kanban lényege, hogy szabályozza, 1-1 munkafázisban maximum hány elem szerepelhet, ezzel biztosítva azt, hogy a feladatok ne torlódjanak fel, és ne “ragadjanak be”. Mindezt vizuális módon valósítja meg, kanban tábla segítségével.
A gyakorlatban ezt a módszert főként a support feladatoknál lehet alkalmazni, ahol előfordulhat, hogy a backlogban található feladatok száma megnő (van miből válogatni), ezért a megvalósítás oszlopban egy-egy személy egyszerre több feladatot is magára húzhatna, ha az egyikben éppen elakad, és nem tud továbbmenni. Ez azt eredményezné, hogy a feladatok ugyan el vannak kezdve, de konkrét megoldás nem születik, a ticket nem zárható, és csak gyűlnek a félkész feladatok. A kanban ilyen esetekre vezeti be azt, hogy maximalizálva van az 1-1 munkafolyamatban 1 ember által végezhető feladatok száma. Például minden oszlopban egy emberen csak 2 feladat lehet, így rá van kényszerítve, hogy megoldást találjon a fennálló problémára, és ne kezdjen bele újba. Ugyanez vonatkozik a többi oszlopra is, így – a példánál maradva – a PM ellenőrzés oszlopban sem lehet több 2 feladatnál, addig nem kerülhet bele új ticket, amíg az adott PM-hez a megengedett maximális számú ticket kapcsolódik. Ezáltal ők is “rá vannak kényszerítve”, hogy görgessék tovább a folyamatot, a ticketek a lehető leghamarabb lezárásra kerülhessenek.
Epic
Sprinteken átívelő fejlesztések. Olyan nagy terjedelmű fejlesztéseket hívunk epiceknek, melyek megvalósítása nem tud egy sprint alatt elkészülni. Ez a nagy volumenű fejlesztési igény bomlik le user storykra, majd ezekből készülnek el a ticketek. Jellemzően több hónapig tartó feladat.
Megbeszélések
Stand Up (SU)
Max 15 perces reggeli megbeszélés a teljes csapattal, Scrum Master vezetésével. Minden nap, ugyanabban az időpontban kerül megrendezésre, a csapat minden tagjának kötelező a részvétel. A megbeszélésen a Projektmenedzserek tájékoztatják a csapatot az aktuális support feladatokról, melyek azonnali megoldást kívánnak. Ezután a csapattagok beszámolnak egyesével arról, hogy előző nap milyen feladatokon dolgoztak, hogyan haladtak vele, valamint azt, hogy adott napon mivel fognak foglalkozni.
Grooming
Szakmai megbeszélés, megoldáskeresés egy felmerülő, eddig még ismeretlen témakörben. Olyankor hívunk össze groomigot, mikor a előttünk álló feladat megkívánja, hogy több szakember megbeszélje, kitalálja, hogy egy fejlesztést hogyan, mennyi idő alatt, milyen erőforrás ráfordítással lehet megvalósítani.
A grooming általában be van tervezve a sprintbe, hisz leggyakrabban akkor merül fel a szükségessége, ha a fejlesztést nem lehet megbecsülni a hiányos megvalósítási lépések miatt. Sokszor ügyfél is jelen van ezeken a megbeszéléseken.
Tesztkörnyezetek
local
Fejlesztői környezet, a fejlesztő gépén helyezkedik el, online nem érhető el. Localról devre deployolunk.
dev
Élesítés előtt belső tesztelésre használt oldal. Élesítés után az ügyfél is hozzáférhet, ezáltal egy közös tesztelési felületet kapunk. Először minden fejlesztés ide kerül ki, a különböző beállításokat is itt lehet tesztelni.
staging
Csak azok a fejlesztések kerülhetnek ki erre a felületre, melyek átestek fejlesztői, QA és ügyfél teszten is. Staging felületről egy az egyben kerülnek át a fejlesztések az éles oldalra.
prod
Élesítés előtt ügyfél tesztelési környezet. Élesítéskor ez fog átalakulni az éles oldallá.
Bővebb infó az élesítési folyamatról
Deploy
Olyan folyamat, amivel használatra elérhetővé teszünk egy kódrészt a külvilág számára. A folyamat GitHubon keresztül zajlik, így minden korábbi verzió archiválva van, a javítások/fejlesztések kikerülése a fejlesztői vagy éles környezetekre visszavezethetőek, adott esetben visszaszedhetőek.
“fel FTP-zni”
Ilyet nem csinálunk. 🙂 A fejlesztések/frissítések FTP-n keresztül kerülnek fel a szerverre, nincs nyoma annak, hogy egyszer felkerült, így deploy-jal felülírhatóak. Abban az esetben használjuk mégis, ha kritikus hibát kell azonnal, gyorsan javítani, de ebben az esetben kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a soron következő deploy alkalmával is kimenjen a frissítés.
Szerepkörök és pozíciók az OANDERnél
scrum master
account manager
business analyst (BA)
Product Owner (PO)
Szakvezető
Az Oanderen belül a nagyobb szakmai területekhez szakmai vezetők vannak rendelve, akikhez a munkatársak szakmai támogatásért fordulhatnak, ezen felül ők képviselik cégen belül az adott szakterület érdekeit, meghatározzák a terület irányait, valamint részt vesznek a kapcsolódó HR folyamatokban.
A szakvezetői szerepkörről részletesebben itt lehet olvasni.
Modulfelelős
Az Oander saját fejlesztésű moduljai minden esetben rendelkeznek modul felelősökkel, akikhez fordulni lehet a modullal kapcsolatos kérdésekkel. Megkülönböztetünk BE, FE és QA modulfelelőst.
További információ a modulfelelősökről
Easy Redmine:
Ticket
Dokumentum, amely tartalmazza a megoldandó/fejlesztendő feladat részleteit, specifikációját. A tickethez hozzáférése van a csapatnak aki dolgozik rajta, valamint az ügyfélnek. Egy ticket mindig egy projekt része, ahhoz kapcsolódhatnak különböző fájlok, egyéb tiketek, felelős. A feladat nyomon követése és átláthatósága érdekében a résztvevők komment formájában kommunikálják a feladat aktuális állását.
Katasztrófa ticket
Hirtelen beeső sürgős feladat ügyféltől, amely előnyt élvez a sprint- és support feladatokkal szemben. A kritikus hiba azt jelenti, hogy a napi árbevétel 10%-a elmarad miatta. Katasztrófának PM nyilvánít tikettet és miután megoldódott a feladat az érintett sprint órakereteit a felhasznált idővel arányosan módosítják a scrum masterrel.
Ticket státuszok
A használt ticket státuszok és azok magyarázata a tudásbázisban, ezen a linken megtalálható.
Magento
Admin felület
A weboldal mögött meghúzódó adminisztrációs felületet nevezzük admin felületnek, melyre a weboldalcíme/admin eléréssel lehet belépni egy felhasználónévvel és egy jelszóval. Ezen a felületen lehet beállítani a különböző tartalmi, termék és adminisztrációs adatokat, valamint itt találhatóak a webáruházon keresztül leadott rendelések, és a regisztrált felhasználók listája.
Frontend felület
A vásárlók/látogatók számára elérhető felülete a weboldalnak.
CMS oldal
Blokkokból, widgetekből és szöveges tartalmakból álló, admin felületen keresztül szerkeszthető aloldal. CMS oldal például a főoldal, az ÁSZF, és a 404-es oldal.
Kategória/katalógus oldal
Gyűjtőoldal, ahol az adott kategóriába tartozó termékek kerülnek kilistázásra.
Checkout oldal/folyamat
Az a folyamat, amely végigvezeti a vásárlót a megrendelésen. Úgy, mint szállítási cím megadása, fizetési mód kiválasztása (esetleg fizetés), megerősítés.
Kosár oldal
A kosárba rakott termékeket tartalmazó gyűjtőoldal. Itt lehet módosítani a mennyiségeket, valamint eltávolíthatunk termékeket, ha mégsem kívánjuk megvásárolni.
Minicart
A fejlécben található kosár ikonra kattintva érhető el. Az aktuálisan megjelenített tartalom fölé úszik be, és megmutatja a jelenleg kosárban lévő termékeket. Innen szerkeszthető a benne található termékek mennyisége, valamint el is tudjuk azokat távolítani.
Hodor
Oander saját fejlesztésű magento alapsablonja. A magento fejlesztések az esetek nagy részében erre a sablonra épülnek, és később kerülnek csak ügyfél igény szerinti átszabásra.
Cron
A Unix rendszerekben a cron egy olyan háttérfolyamat , amely szabályos időközönként programo(ka)t futtat (például: minden percben, naponta, hetente vagy havonta).
A cron neve a görög cronos (idő) szóból származik.
Index
Az indexelés az, amikor a Magento átalakítja az adatbázisban tárolt adatokat, például termék vagy kategória részleteit, hogy így jobb legyen az oldal teljesítménye. A Magento nagyon kifinomult architektúrával rendelkezik, amely rengeteg adatot tárol (ideértve a katalógus adatokat, az árakat, a felhasználókat és a store nézetek konfigurációját is) mindezt egy EAV szerkezetű adatbázisban.
Például, ha egy elem árát 4,99 USD-ról 3,99 USD-ra változtatjuk. A Magento-nak újra kell indexelnie az árváltozást, hogy megjelenjen az oldalon.
Indexelés nélkül a Magento-nak minden egyes alkalommal ki kellenne számítania minden termék aktuális árát menet közben, amikor egy felhasználó megnyit például egy termékoldalt. Figyelembe véve a bevásárlókosár árainak szabályait, a csomagok árait, a kedvezményeket, az alapdíjakat és az adott pénznemet stb. Tehát a felhasználó sose várná meg azt az időt mire mindez betöltődik.
Jó példa erre olyan shop, ahol kb 100 katalógus árszabály van.
Cache
A cache többféle módon is értelmezhető az informatikában. Egyfelől lehet a hardver is (számítógép memóriája, meghajtók gyorsítótára) és lehet szoftveres, például a Windows lapozófájl is egy nagy cache fájl, ha egyszerűen szeretnénk megfogalmazni. Röviden és tömören: ahogy a cache fordítása is sokat sugall, gyorsítótár, tehát az egyes folyamatok sebességén képes javítani.
Összességében a cache egy olyan megoldás, ami segíti az egyenletesebb terhelést a szervereknek és segít abban, hogy a honlapunk gyorsabb legyen. Több rétegben lehet alkalmazni, amivel még jobb sebességet érhetünk el.
Bővebben a chronról, indexről, cache-ről
Github
Repository (repo)
A git fő adatstruktúrája, szervezetten lehet tárolni benne adatokat, a projekteket, modulokat külön-külön repositoryban tároljuk
Branch
Repository-kon belül külön lehet választani a kódot branch-ekbe, fejlesztések külön ágait tekintjük branch-nek
Commit
Változtatások felvitele a repositoryba
Modul
smoke teszt
Headless megoldások
PWA (Progressive Web App)
Fontos azzal kezdeni, hogy a PWA nem egy konkrét technológia, ez inkább egy gondolkodásmód, vagy bizonyos fogalmak összessége. Amikor PWA-ról beszélünk, akkor olyan alkalmazásokra gondolunk amelyek ismert web technológiákra épülnek (HTML, CSS, és JavaScript) és egyuttal olyan modern API-kat is használnak (service workers, manifests), amelyek egy klasszikus weboldalnál szélesebb képességeket és telepíthetőséget biztosítanak számunkra.
A telepíthetőség itt azt jelenti, hogy akár asztali akár mobil eszközökön ki lehet helyezni őket a natív alkalmazások közé és a megjelenésük is hasonló lesz (nincs körülöttük böngésző keret), de valójában a háttérben standard web technológiákat használnak.
Előnye, hogy egy közös kódbázissal lehet kisszologálni egyszerre több platformot.
A PWA-k a legtöbb esetben SPA-kén működnek.
Általában három nagyon fontos előnyét szokták kiemelni:
Megbízható – gyors betöltési idő és offline működési képesség
Gyors – gyorsan reagál a felhasználói interakciókra
Telepíthető – a telepített, natív alkalmazásokhoz hasonló működés, jobb felhasználói élmény
Bővebb információ: https://web.dev/what-are-pwas/
MPA (Multi-Page App)
A többoldalas alkalmazások a hagyományos, webes alkalmazások, amelyek újratöltik az egész oldalt, amikor a felhasználó interakcióba lép a webes alkalmazással. Minden alkalommal amikor adatok küldése és fogadása zajlik a szerver és a kliens között, egy új oldal lekérés történik. Ez lényegében a klasszikus weboldalak működési elve.
SPA (Single Page Application)
Ezt olyan weboldalakra használjuk, amik nem a tradicionálisnak tekinthető architektúrában lettek kifejlesztve. A böngésző nem küld kérést a teljes új oldal betöltésére, amikor a felhasználó egy linkre kattint, hanem JavaScript segítségével manipulálja az aktuális oldalt, és azt a látszatot kelti, mintha a felhasználó elnavigált volna. Ehhez általában különféle javascript keretrendszereket használnak (pl.: Angular, React, Vue)
SSG (Static site generators)
Olyan eszköz, amely különféle adatforrásokból (API, Markdown fájlok, stb) előre meghatározott template-ekben generálják ki a tartalmat.
A legnagyobb különbség a statikus oldal generátor és a hagyományos webalkalmazás működése között az, hogy a statikus oldal generátor ahelyett, hogy megvárná, amíg egy oldalt kliens oldalról lekérnek (page request), majd minden egyes alkalommal igény szerint generálná annak nézetét, ezt előre megteszi. Így az oldal már előre készen áll a kiszolgálásra. Ezt a webhely minden lehetséges nézetére megteszi a build folyamat során.
Ezzel a módszerrel úgymond áthelyezzük az ilyenkor szükséges folyamatok erőforrás igényét a lekérési időből a build folyamat idejébe. Így egy adott oldal lekéréseinek száma nincs többé direkt összefüggésben az annak on-demand megjelenítéséhez szükséges szerver erőforrással.
SSR (Server-Side Rendering)
Az SSR a szerveroldali renderelés rövidítése. Ez egy webes alkalmazás azon képessége, hogy a weboldalt a szerveren rendereli ahelyett, hogy a böngészőben tenné azt, így amikor az adott weboldal megérkezik a böngészőbe (kliens oldalra), az már teljesen renderelt.
Amikor a kérés beérkezik a szerveroldalra, a háttérben az mindent összeállít, ha az oldal tartalmához adatokra van szükség az adatbázisból, a szerver ezt lekéri, majd az adatokat a teljes oldalba rendereli, és aztán elküldi az ügyfélnek válaszként. Minden alkalommal, amikor az ügyfél más útvonalra navigál, a szerver újra elvégzi az egész munkát.
CSR (Client-Side Rendering)
Lényegében a SSR ellentéte, a CSR esetében kilens oldalon, tehát a böngészőben áll össze a végleges oldal. Ilyen esetben amikor a kérés beérkezik a szerver felé, az nem a teljesen összeállított oldalt küldi el válaszként, hanem annak csak a “vázát”. Az tényleges adatok lekérésénél lép be az API-k fontos szerepe. A kliens ilyenkor az API-kon keresztül kér adatokat, majd azokat JavaScript segítségével rendereli az oldalba. Amikor a látogató másik útvonalra navigál, a szerver nem küldi el újra az egész oldalt, hanem az böngésző újra rendereli az oldal megfelelő részét az ügyfél által kért útvonal szerint.
Jamstack
/Eredetileg JAMstack (ahol JAM = JavaScript, API és Markup)/
A Jamstack egy olyan webes fejlesztési architektúra szemlélet, amely kliens oldali JavaScriptre, újrafelhasználható API-kra és előre generált statikus markup-ra (statikus HTML fájlok és assetek) épül.
A fő alap koncepciói az un. előre generálás (pre-rendering): az oldalakat nem on-demand rendereli, hanem egy előzetes build folyamat során készülnek el, így a szervernek itt már nem kell külön dolgoznia. Valamint a website működéséhez szükséges szolgáltatások olyan módon való szétválasztása, hogy azok különálló komponensekként legyenek kezelve. Ez lehetővé teszi, hogy egy-egy szolgáltatást akár külön cseréljünk vagy frissítsünk a teljes rendszer módosítása nélkül.
Itt fontos tulajdonság, hogy a frontend szét van választva a backend-től. A front end jellemzően egy statikus oldal generátor segítségével készül. A back end pedig API-k segítségével integrálódik a frontenddel a build folyamat során.
Bár különböző gyakorlatok léteznek a dinamikus elemek Jamstack-oldalakba történő bevezetésére, a legtöbbjük előre renderelt, ami azt jelenti, hogy a teljes weboldal a build folyamat során statikus HTML, CSS és JavaScript fájlként jön létre.
Headless CMS
Olyan tartalomkezelő rendszerek (Content Management System) gyűjtőneve, amelyek egy un. backend only szemléletben készülnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti hogy a CMS-ben kezelt tartalmakat API-kon (Application Programming Interface) keresztül, mint nyers adatot teszik elérhetővé. Így nem biztosítanak a klasszikus CMS-ekhez hasonló frontend kimenetet és saját template rendszereket.
Lényegében a backend és a frontend szétválasztásáról szólnak. A klasszikus monolitikus CMS-ekkel ellentétben – ahol az API általában egy utólagos, hozzáadott fejlesztés – ezek már un. “API-first” szemléletben készülnek. Így csak a tartalmak szerkesztéséhez, adminisztrálásához biztosítanak felületet és interfacet, azok megjelenítése egy teljesen elkülönített rendszerben történik.

