Munkavédelmi képviselő választás folyamata és keretei

Bevezető

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) hatályba lépett módosítása (az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény 6. § – 24. §) módosította a munkavédelmi képviselő választás szabályait. A módosítás eredményeként a munkavédelmi képviselő választás kötelező eseténél a munkavállalói létszámot a jogalkotó lecsökkentette 50 főről 20 főre.

Az Mvt. rendelkezése szerint:

,,70/A. § (1) A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül a következők szerint képviselőt vagy képviselőket (a továbbiakban: munkavédelmi képviselő) választani:

1. munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása a munkáltató kötelezettsége;
2. amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi, a választás megtartásával kapcsolatos, az a) pontban meghatározott kötelezettség a munkáltatót terheli; „
3. a húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál – amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő választásra – a munkáltatónak a 70. §-ban meghatározottak szerint kell a munkavállalókkal tanácskoznia;
4. a munkáltató önálló telep helyén, részlegénél akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. „

Munkáltatói munkavédelmi jogosítványok többek között: munkavédelemmel kapcsolatos utasítási jog, munkavédelmi oktatás, kockázatértékelés, felülvizsgálatban való közreműködés, kötelező orvosi vizsgálat elrendelése, a szükséges egyéni védőeszközök biztosítása, tájékoztatás megadása, a munkavédelmi üzembe helyezés, a munkakörülmények és a munkavállalók rendszeres ellenőrzése, balesetek kivizsgálása stb. (Lásd erről bővebben a Munkavédelmi Bizottság Ajánlását és tájékoztatását, valamint a vonatkozó munkavédelmi szabályokat.)

„Mvt. lO/A. § (3) bekezdése szerint, a munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Ml.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. ”

I Mt.: a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi 1. törvény

A munkavédelmi képviselők egyéni és nem listás szavazással kerülnek megválasztásra, a választható jelölteknél nincs minimum létszám meghatározva.

 

A választás előkészítése és lebonyolítása

A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata, ezért igen fontos eleme a munkavédelmi érdekképviselet biztosításának a választási bizottság létrehozása.

A választási bizottságnak legkésőbb a választás időpontja előtt hatvan nappal létre kell jönnie, majd meg kell tartani az alakuló ülést.

Ahhoz, hogy a munkavállalók jogaikat érvényesíthessék, nélkülözhetetlen, hogy a munkáltató írásban részletesen tájékoztatást adjon munkavállalók számára a munkavédelmi képviselő választás szabályaival kapcsolatban. Szükséges, hogy a munkáltató a tájékoztatással egyidejűleg meg szervezze a választási bizottság megválasztását. A munkáltató biztosítja – a helyben szokásos módon[1] – a választható munkavállalók névjegyzékét, valamint a szavazólapokat.

A munkavállalók a szavazólapon dönthetnek a választási bizottság tagjairól. A munkáltató meghatározza, hogy mely időpontig és hová kell visszajuttatni a szavazó lapokat; ki összesíti a szavazatokat; mikor teszi közzé – a helyben szokásos módon[2] – a választási bizottság névsorát.

Szavazategyenlőség esetén az a munkavállaló válik a választási bizottság tagjává, aki hosszabb ideje dolgozik a munkáltatónál.

A választási bizottság létszámát a munkáltató határozza meg, de legalább három főből kell állnia.

A választási bizottság munkájában a munkáltató nem vehet részt, azt nem befolyásolhatja.

„Mt. 240. § (1) A választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választási eljárás részletes szabályainak megállapítása a választási bizottság feladata.

(2) A választási bizottságot az üzemi tanács a választásra jogosult munkavállalók közül, legkésőbb a választást hatvan nappal megelőzően hozza létre. A választási bizottság létszáma legalább három fő.

(3) Nem lehet a választási bizottság tagja, aki az üzemi tanács tagja.

(4) Üzemi tanács hiányában a választási bizottságot a munkavállalók hozzák létre.

(5) A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg. ”

„Mt. 241. § A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.

A választási bizottság feladatkörében

• meghatározza a jelöltállítás határidejét, illetve a választás időpontját,
• gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének biztosításáról,
• megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.

Nem lehet a választási bizottság tagja, aki érvényes mandátummal rendelkező munkavédelmi képviselő.

A választási bizottság tagja tevékenysége ellátásának tartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Erre az időre távolléti díj illeti meg.

 

A jelölt állítás

„Mt. 242. § (1) Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet.

(2) A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi, és ezt közzéteszi.

(3) A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi.

(4) A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma az üzemi tanácsba választható tagok számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani. ”

A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Szükséges, hogy ehhez az adatokat a választási bizottság kérésére a munkáltató öt napon belül megadja.

A jelölést a támogatók aláírásával kell eljuttatni a választási bizottsághoz. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a jelöltek írásban nyilatkoznak arról, hogy a jelölést elfogadják, és nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.

A választási bizottság a jelölt nyilvántartásba vételét és ennek közzétételét a helyben szokásos módon végzi el.

A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal közzéteszi, ez is a helyi kommunikációs gyakorlatnak megfelelően történhet: faliújságon, belső hálózaton, stb.

A jelöltállítás akkor eredményes, ha a jelöltek száma – az Ajánlásban lévő szempontok figyelembevételével – meghatározott képviselők számát eléri vagy meghaladja. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani, erről célszerű a lehető legrövidebb időn belül értesíteni a választásra jogosult munkavállalókat.

 

Munkavédelmi képviselő

Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll és az adott telephelyen dolgozik.

Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki

1. munkáltatói jogot gyakorol,
2. a vezető hozzátartozója,
3. a választási bizottság tagja,
4. a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Fentiek alkalmazásában munkáltatói jognak minősül a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése.

Választható az a munkavállaló is, aki határozott időre szóló munkaszerződéssel rendelkezik. A jelölésnél azonban célszerű figyelembe venni azt, hogy a munkavédelmi képviselő mandátuma 5 évre szól, tehát a határozott ideig foglalkoztatott munkavállaló nem biztos, hogy kitölti az 5 éves időtartamot, így munkaviszonyának megszűnése esetén az őt megválasztó munkavállalók – pótképviselő hiányában – képviselet nélkül maradnak.

A választást követően a megválasztott munkavédelmi képviselőnek 2×8 órás képzésen kell részt vennie, melynek szerepe, hogy felkészítse a munkavédelmi érdekképviselet ellátásra. A képzés idejére a választott képviselő felmentést kap munkavégzési kötelezettsége alól. Ezt követően évente 1×8 órás képzésen szükséges részt vennie.

Feladatai:

• munkahelyek, munkaeszközök és egyéni védőeszközök helyszíni ellenőrzése,
• munkabalesetek megelőzésére tett intézkedések,
• részvétel a munkabalesetek kivizsgálásában,
• kártérítési, munkáltatói kötelezettségek teljesülése,
• munkavállalók biztonságos munkavégzésre való felkészítése és felkészültségük figyelemmel kísérése,
• tájékozódás és tájékoztatás: zöldszámok, munkavédelmi honlapok, stb.

 

A választás

„Mvt. 7D/A. § (3) A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. A munkavédelmi képviselők megválasztásának, megbízatása megszűnésének, visszahívásának rendjére, működési területére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ideértve a központi munkavédelmi bizottság megalakításának lehetőségét is. ”

„Mt. 243. § (1) Az üzemi tanács tagjait titkos és közvetlen szavazással választják.

(2) A választásra jogosult munkavállalónak egy szavazata van. ”

„Mt. 245. § Érvénytelen a szavazat, ha

1. nem az előírt módon adták,
2. nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le,
3. a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot. „

Szavazni csak abban a körzetben, részlegben, telephelyen, stb. és csak arra a képviselő jelölt(ek)re lehet, ahol az a személy munkavédelmi képviselő jelöltként szerepel.

A választási bizottság – a jelöltlistának megfelelően – elkészítteti a szavazólapokat. Célszerű, ha a szavazólapra a jelöltek a nevük szerinti ABC sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.

A választási bizottság gondoskodik a szavazás megszervezéséről, a szavazatszedő bizottságok felállításáról. A szavazatszedő bizottság tagjait a választási bizottság kéri fel. Saját döntése alapján saját tagjait is felkérheti, vagy átvállalhatja a szavazás lebonyolítását.

A szavazólapon a választani kívánt jelölt nevét egyértelműen meg kell jelölni. Érvénytelen a szavazat, ha azt nem az előírt módon, tehát nem a ,,hivatalos” szavazólapon adták le, ha nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le (nem egyértelmű a jelölés a szavazólapon), ha a szavazólapon a megválasztható képviselők számánál több jelöltet jelöltek meg.

 

A választás eredménye

„Mt. 244. § (1) A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg.

(2) A választási bizottságjegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen

1. a választásra jogosultak számát,
2. a szavazáson részt vevők számát,
3. a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
4. az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
5. a megválasztott üzemi tanácstagok és póttagok nevét,
6. a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést.

(3) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság haladéktalanul közzéteszi.

(4) Az üzemi tanács megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.”

A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai írják alá. A közzététel a munkáltatónál szokásos bármilyen módon történhet. A jegyzőkönyvet a megbízatásának megszűnéséig a munkavédelmi képviseletnek meg kell őriznie.

Érvénytelen választás esetén e kötelezettség a munkáltatót terheli.

A munkavédelmi képviselő megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét követő munkanapon kezdődik.

 

Érvényes szavazat

.i Mt. 246. § (1) Az üzemi tanács megválasztott tagjának – a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban – azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni.

(2) Az üzemi tanács póttagjának kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. ”

Megválasztott munkavédelmi képviselőnek tehát azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Pótképviselőnek kell tekinteni azt, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte.

 

Érvényes a választás

„Mt. 247. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból – feltéve, ha a választáson nem vett részt – nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában

1. keresőképtelen beteg,
2. fizetés nélküli szabadságon van.

(2) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

(3) A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett.

 

Jogorvoslat

„Mt. 249. § (1) A munkavállaló, a munkáltató, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a jelölésseI, a választás lebonyolításával vagy eredményének megállapításával kapcsolatban a 289. §-ban foglaltak szerint bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság megsemmisíti a választás eredményét, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg. Lényegesnek kell tekinteni azt a szabálytalanságot, amely a választás eredményét befolyásolta. E körülményt a kérelemben valószínűsíteni kell. ”

„Mt. 289. § (1) A munkáltató, az üzemi tanács vagy a szakszervezet a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt öt napon belül bírósághoz fordulhat.

(2) A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül fellebbezésnek van helye. A másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz. ”

[1] Google Form

[2] Tudásbázis